Az FTC 1899. m�jus 3-�n alakult, els� eln�ke dr. Springer Ferenc volt. A klub sz�ne: z�ld-feh�r. Az egyes�let c�mer�ben az �t z�ld �s n�gy feh�r cs�k Budapest IX. ker�let�t, a Ferencv�rost szimboliz�lja. Az egyes�leti embl�ma l�v� z�ld pajzsban elhelyezett egym�shoz ford�tott h�rom E-bet� az egyes�let jelmondat�ra utal: Erk�lcs, Er�, Egyet�rt�s. A labdar�g� szakoszt�lynak k�l�n c�mere is l�tezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti �veiben Manno Miltiades tervei alapj�n k�sz�lt. A jelv�ny f� alakja egy bronz sas �s a sas karmai k�z�tt egy futball-labd�t szorongat. A futball-labda k�r�l z�ld-feh�r sz�nekkel pajzs l�that�, benne FERENCV�ROS felirattal, arany vagy z�ld bet�kkel.

Az FTC az egyetlen magyar csapat, amely az 1901. �vi kezdett�l valamennyi els� oszt�ly� magyar bajnoks�gban r�szt vett. Az el�rt 28 bajnoki c�m rekord Magyarorsz�gon.
�me, a siker�vek: 1903, 1905, 1906-07, 1908-09, 1909-10, 1910-11, 1911-12, 1912-13, 1925-26, 1926-27, 1927-28, 1931-32, 1933-34, 1937-38, 1939-40, 1940-41, 1948-49, 1962-63, 1964, 1967, 1968, 1975-76, 1980-81, 1991-92, 1994-95, 1995-96, 2000-2001, 2003-2004
Az egyik legeml�kezetesebb az 1931-32. �vi 100%-os bajnoks�g, amelyet csak gy�zelemmel, teh�t d�ntetlen �s veres�g n�lk�l z�rt a Ferencv�ros. Ez a magyar labdar�g�s t�rt�net�ben egyed�l�ll�, de Eur�p�ban is kev�s az ilyen brav�ros szerepl�s.

A Ferencv�ros nyerte a legt�bb alkalommal a Magyar Kup�t is. A 20 kupagy�zelem �vei: 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004.

Az FTC nemzetk�zi kupaszerepl�se is figyelemre m�lt�. A Ferencv�ros 1928-ban �s 1937-ben nyerte a korszak h�res, rangos tr�fe�j�t, a K�z�p-Eur�pai Kup�t, a legend�s KK-t.

A h�rom nagy eur�pai kupa k�z�l az UEFA kupa "�s�t", a V�s�rv�rosok Kup�j�t, a Ferencv�ros 1965-ben nyerte meg.

A VVK-ban 1968-ban ism�t d�nt�be ker�lt a z�ld-feh�r g�rda, de a Leeds United nyerte a tr�fe�t. 1972-ben, imm�r az UEFA kup�ban, az el�d�nt�ig jutott a csapat. A KEK-ben 1975-ben veretlen�l jutott a d�nt�be a Ferencv�ros, azonban a kup�t a f�nykor�t �l� Dinamo Kijev nyerte.

A Ferencv�ros az els� magyar csapat, amely az Anderlecht legy�z�s�vel a Bajnokok Lig�j�ba k�zd�tte mag�t.

"�j football-egylet a f�v�rosban! A ferenczv�rosi ifjak k�r�ben mozgalom indult meg a football-egylet ir�nt. Az alakul� gy�l�st 1899. �prilis 16-�n este tartj�k az �ll�i �ti Gutgessel vend�gl�ben" - a Sport-Vil�g �js�g adott h�rt minderr�l egykoron. A Ferencv�rosi Polg�ri k�rbe sok-sok ember igyekezett a Bak�ts-t�ren 1899. m�jus 3-�n este hat �s h�t �ra k�z�tt. Ezen az est�n a ker�let lelkes fiataljai az id�sebb �s tehet�sebb polg�rokkal egy�tt megalak�tott�k az FTC-t. Els� eln�k�nek dr. Springer Ferencet, a ker�let kedvelt �gyv�dj�t v�lasztott�k. �rdekess�g, hogy a klub tov�bbi m�k�d�s�hez sz�ks�ges anyagiakat egy, az ebb�l az alkalomb�l megszervezett b�l bev�tele biztos�totta. R�videsen a ferencv�rosi tagok saj�t maguk meg�p�tett�k az FTC els� sportp�ly�j�t a k�ls� Soroks�ri �ton. 1900. december 3-�n hivatalosan is megalakult az FTC "football-szakoszt�lya". K�t h�nappal k�s�bb, febru�r 10-�n haz�nkban megrendezt�k az els� bajnoki m�rk�z�st, melyet a Fradi �s a BTC v�vott. A dolog sz�ps�ghib�ja az volt, hogy mivel ez nem volt a Sz�vets�gnek bejelentve, nem ismert�k el hivatalosnak. K�t h�nappal k�s�bb, �prilis 21-�n azt�n az FTC is lej�tszotta els� hivatalos bajnokij�t, melyen a MUE 5-3-ra verte a z�ld-feh�reket.

A Ferencv�ros els� hivatalos bajnoki g�lj�t Borb�s G�sp�r, az FTC 17 �ves balsz�ls�je szerezte. A Fradi els� pontj�t a M�egyetem ellen el�rt 2-2-es d�ntetlen ut�n jegyezhette fel, m�g az els� Fradi-gy�zelemre 1901. j�nius 16-ig kellett v�rni (FTC-BP. SC 5-1). �rdekess�g, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetk�zi porondon, mint a bajnoks�gban, m�rcius 24-�n a Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. M�jus 5-�n az Old Cricketer ellen (5-0, az els� Fradi gy�zelem a nemzetk�zi porondon) viseltek els� alkalommal a Fradi-j�t�kosok zom�ncozott kis jelv�nyt, mely �t z�ld �s n�gy feh�r cs�kot tartalmazott, a c�mer alj�n l�v� z�ld pajzsban pedig h�rom egym�shoz ford�tott E pedig helyeztek el. Ez mindm�ig a klub jelmondat�ra utal: erk�lcs, er�, egyet�rt�s. 1902-ben a Fradi elszenvedte a mai napig fenn�ll� legnagyobb ar�ny� veres�g�t, a z�ld-feh�rek 16-0-ra kaptak ki az Oxfordt�l. Egy �vvel k�s�bb, azaz 1903-ban a fradist�k m�r ez els� bajnoki c�m�ket �nnepelhett�k. Szint�n ebben az �vben kapt�k meg a z�ld-feh�rek el�sz�r az Ez�stlabd�t, az els� magyar labdar�g�-v�ndord�jat.

1905-ben komoly botr�nyok �s �v�sok ut�n m�r a m�sodik bajnoki els�s�g�ket �nnepelhett�k a fradist�k. Az els� �szi-tavaszi rendszer� bajnoks�got 1906/07-ben rendezt�k meg, amely ferencv�rosi sikerrel �rt v�get. Meghat� m�don a bajnoks�gban r�sztvev� csapatok az �vadz�r�n k�pviseltett�k magukat, �s egy-egy bab�rkoszor�val tisztelegtek a z�ld-feh�rek nagyszer� teljes�tm�nye el�tt. 1909. j�nius 6-�n az FTC v�gleg megnyerte az els� magyar labdar�g� v�ndord�jat, miut�n �t�dsz�r nyerte el az Ez�stlabd�t. Szint�n ez az �v hozta az els� ferencv�rosi nemzetk�zi kupagy�zelmet, j�nius 13-�n a Fradi a Wiener ellen aratott 2-1-es gy�zelm�vel megnyerte a Monarchia-bajnoks�got. Term�szetesen az 1908/09-es bajnoki �vad megnyer�s��rt j�r� serleg is a z�ld-feh�rek vitrin�be ker�lt. Egy �vvel k�s�bb m�r az �t�dik bajnoki c�m�t �nnepelhette a Fradi. Az els� ferencv�rosi �vtized �gy fantasztikusan z�rult: a z�ld-feh�rek �sszesen 5 bajnoki c�met, 3 ez�st�rmet �s 1 bronz�rmet gy�jt�ttek. A remek teljes�tm�ny felkeltette egy angol �zletember figyelm�t is, aki az �vtized v�g�n - egy 100 koron�s - Fradi-r�szv�nyt v�s�rolt.

1911. febru�r 12. Felejthetetlen nap az FTC �let�ben. Az �ll�i �ti p�lya avat�s�nak a napja! A p�lya m�r a premier idej�n impoz�ns l�tv�nyt ny�jtott. Az �j l�tes�tm�nyben az els� g�lt a h�res g�lv�g� Schlosser Imre, alias Sl�zi szerezte. Az �j stadionban is ott folytatta a Fradi, ahol a Soroks�ri �ton abbahagyta. 1911-ben sorozatban harmadszor lett bajnok, a z�ld-feh�rek 21 meccsen �r maradtak veretlenek. A k�vetkez� �v fantasztikusan indult, a Ferencv�ros el�sz�r nyert Angli�ban, a z�ld-feh�rek a Wokingot gy�rt�k le a szigetorsz�gban. Az 1912-es �v is ferencv�rosi els�s�get hozott, a bajnoks�g 11-3-as Fradi gy�zelemmel z�rult (a III. ker�let ellen, az eredm�ny egy�bk�nt a mai napig g�lcs�cs a klub t�rt�net�ben a bajnoks�gban). A meccsen "Sl�zi" is brill�rozott, 8 alkalommal volt eredm�nyes. Egy �v m�lva el�sz�r nyert�k el a Magyar Kup�t a z�ld-feh�rek, igaz, ez�rt m�g nem j�rt serleg, mivel az nem k�sz�lt el. K�zben zsin�rban �t�dik bajnoks�g�t is megnyerte a csapat, nem csoda, hogy �sszesen 39 helyre h�vt�k a g�rd�t porty�zni.

A korabeli lapok m�r akkor is rendre arr�l sz�moltak be, hogy a Ferencv�rosnak van a legnagyobb szurkol�ba, akik idegenbe is rendszeresen elk�s�rik a csapatot. N�h�ny h�nap m�lva m�r nem ment ilyen j�l, egyre t�bb f�j� veres�get szenvedett a csapat, majd j�tt egy szomor� nap: 1914. augusztus 2-a: szinte az eg�sz csapat beh�v�t kapott, �s sajnos nem mindenki t�rt vissza. K�t�vnyi sz�net ut�n az MLSZ �jra ki�rta a bajnoks�got, az 1916/17-es id�nyt a Fradi a negyedik helyen z�rta. Egy �vvel k�s�bb fura szezont z�rt az FTC, a csapatot egy id�re kiz�rt�k a bajnoks�gb�l, majd a z�ld-feh�rek visszat�rhettek, �s a teljesen rem�nytelen helyzetb�l zseni�lis hajr�val v�g�l a m�sodikak lettek. Az �vtized egy harmadik hellyel z�rult �s egy szomor� esem�nnyel: elhunyt dr. Springer Ferenc, az FTC alap�t� eln�ke, akit ezrek k�s�rtek el utols� �tj�ra.

1922. szeptember 24-�n az �ll�i �ti p�ly�n impoz�ns �nneps�get tartottak, amelynek keret�ben felavatt�k az alap�t� eln�k eml�k�re k�sz�tett szobrot. A p�ly�n tov�bbra sem j�tt �ssze az �h�tott bajnoki c�m, ez�st illetve bronz�rem viszont j�csk�n ker�lt az �ll�i �tra. Az 1924/25-�s bajnoks�g sem indult valami f�nyesen, a Fradi 11-2-re kapott ki az MTK-t�l, ez a mai napig a z�ld-feh�rek legs�lyosabb veres�ge a bajnoks�gban. A k�k-feh�rek remekeltek ezekben az id�kben, az MTK sorrendben tizedszer nyert bajnoks�got.

Az 1925/26-os id�nyben a z�ldek megt�rt�k a k�kek uralm�t, �s 13 �v ut�n ism�t magyar bajnoki c�met szereztek. Ez volt egy�bk�nt az utols� amat�r magyar bajnoks�g. Majd elindult a profi bajnoks�g, melyre 1000 peng� ellen�ben neveztek a klubok. 1926. j�lius 26-�n hivatalosan is megalakult az FTC profi labdar�g�-alakulata, a Ferencv�ros FC. A klub els� profi j�t�kosa Horv�th II volt. Az �j bajnoks�g els� meccs�t augusztus 29-�n rendezt�k, a Ferencv�ros csapata l�pett p�ly�ra a nyit�nyon, a z�ld-feh�rek 6-2-re vert�k a Budai 33-at. M�g ugyanebben az id�nyben, m�rcius 2-�n megsz�lalt az els� megafon a p�ly�kon, a ferencv�rosi szurkol�k �lvezhett�k az �j hangosbemond�t. A p�ly�n is volt okuk �nnepre a z�ld-feh�reknek, az els� profibajnoks�got h�tpontos el�nnyel z�rta az �len a Ferencv�ros. S�t, a csapat a bajnoki c�m mellett a kupagy�zelem�rt j�r� serleget is begy�jt�tte. Az �v v�g�n m�r a R�dius moziban is l�thatt�k az emberek a Fradit, ahol egyed�l�ll� m�don filmr�szleteket vet�tettek a csapat edz�s�r�l. Az �v v�g�n a g�rda m�g Afrik�ba is elmer�szkedett egy t�ra erej�ig. Mindek�zben a bajnoki c�m az id�ny v�g�n megint a z�ld-feh�rek� lett, a Fradi Szegeden biztos�totta be az els�s�get. A kupagy�zelem r�ad�sk�nt megint �sszej�tt.

A csapatnak a nemzetk�zi kup�ban is j�l ment, a KK-ban eg�szen a fin�l�ig menetelt az FTC, s�t ott a Rapidot 7-1-re �t�tte ki az els� meccsen. A visszav�g�n nem t�rt�nt csoda, �gy a magyar csapat� lett a kupa. 1928-ban Manno Miltiades megtervezte az �gynevezett turulmadaras jelv�nyt, az FTC labdar�g�-szakoszt�ly hivatalos jelv�ny�t. A harmadik �vtized v�g�n m�g k�t bajnoki ez�st�remmel b�v�lt a ferencv�rosi sikerlista. K�zben a csapat el�sz�r vett r�szt d�l-amerikai t�r�n, a Fradi �ri�si meglepet�sre 3-2-re nyert a k�tszeres olimpiai bajnok Uruguay otthon�ban.

Az 1931/32-es bajnoks�g ut�n ism�t �r�lhetett az �ll�i �ti publikum, bajnok lett a csapat. Nem is ak�rhogyan, az�ta sem m�lta fel�l senki a 31/32-es csapatot: a Ferencv�ros 22 meccsb�l 22-�t nyert meg, azaz sz�zsz�zal�kos teljes�tm�nnyel lett bajnok. A bajnoks�gban sz�letett meg egy�bk�nt a profizmus bevezet�se �ta a 400. Fradi g�l. Ugyanebben az �vben egy �jvid�ki t�ra sor�n a Ferencv�ros lej�tszotta az els� villanyf�nyes tal�lkoz�j�t.

1933-ban a p�rizsi L'Auto olvas�inak szavazatainak alapj�n a Ferencv�ros lett a hetedik legjobb csapat a kontinensen. Ebben az �vben ugyan elmaradt a bajnoki c�m, a kupagy�zelem viszont nem. Egy �vvel k�s�bb a mostoha k�r�lm�nyek ellen�re a bajnoki c�m j�tt �ssze. Egy �vvel k�s�bb a bajnoki c�mr�l �s a KK-kupa gy�zelemr�l is lemaradtak a z�ld-feh�rek, nem �gy a Magyar Kup�r�l. Az 1935/36-os id�ny m�r Nemzeti Bajnoks�g (NB I) n�ven rajtolt, a z�ld-feh�rek a harmadik �vadban nyert�k meg ism�t a bajnoks�got. K�zben az FTC m�sodszor is elnyerte a KK-kup�t, a Lazi�t k�tszer is legy�rte a Fradi. A k�vetkez� k�t �vben ism�t fin�l�ba jutott a Ferencv�ros, a v�gs� gy�zelem azonban elmaradt. Az �vtized m�gis remek�l z�rult, hiszen ism�t bajnoki c�mnek �r�lhettek az �ll�i �ton, a Fradi a jobb g�lar�ny�nak k�sz�nhet�en lett els�.

Az �j �vtizedet is bajnoki arannyal kezdte a Ferencv�ros, �s az 1931/32-es id�ny ut�n ism�t meghaladta a r�gott g�lok sz�ma a sz�zat. Ezut�n nyolc �vig b�jt�ltek a ferencv�rosi �rzelm� drukkerek, az �jabb bajnoki c�mre ugyanis eg�szen az 1948/49-es id�nyig kellett v�rni. K�zben az�rt t�rt�nt egy s m�s. 1944 augusztus 2-�n a Ferencv�ros FC beolvadt az anyaegyes�letbe, az FTC-be, �gy ekkor egy vezet�s al� ker�lt az eg�sz egyes�let. A Ferencv�ros els� magyar csapatk�nt rep�l�vel utazott Amerik�ba...

A szurkol�knak azonban a csapat Magyar Kupa-szerepl�se jelentette a legnagyobb �r�met, hiszen az FTC 1942-ben, 1943-ban �s 1944-ben is elh�d�totta a serleget. J�tt az 1948-as esztend�, amelyben ism�t j�csk�n volt mi�rt �r�lni a drukkereknek. Az 1948. okt�ber 31-�n megrendezett FTC-Tatab�nya m�rk�z�s volt a Fradi 1000. bajnokija. 1949 m�jus�ban n�gy fordul�val a bajnoks�g befejez�se el�tt m�r arany�rmes volt az �ppen 50. sz�let�snapj�t �nnepl� Ferencv�ros. Minden id�k legg�lk�pesebb ferencv�rosi csat�rsora j�tszott ekkor, a t�mad�k 140 g�lt r�gtak 30 meccsen, ebb�l De�k egyed�l v�gott 59-et. 1950. febru�r 16. - szint�n nevezetes d�tum a Fradi �let�ben: kimondt�k, hogy az �DOSZ SE �s az FTC egybeolvadnak �DOSZ n�ven. 10 nappal k�s�bb m�r ezen a n�ven j�tszott a csapat a bajnoks�gban.

�ns�ges id�k k�vetkeztek az �tvenes �vekben: mind�ssze egy ez�st �s h�rom bronzot produk�lt a csapat. A csapat egy�bk�nt m�r Kinizsi n�ven szerepelt, miut�n 1951 janu�rj�t�l az �DOSZ SE sportszervezetei felvett�k a Kinizsi nevet. A labdar�g�k mezt cser�ltek: �t �vig piros-feh�rben j�tszottak. 1956 szeptember�ben m�r t�rgyal�sok folytak arr�l, hogy a Fradi visszakapja a nev�t �s sz�n�t. Az �sszel azt�n a "Fradi" ism�t Ferencv�rosi Torna Club lett. December 17-�n hossz� �vek ut�n j�tszott ism�t hivatalos m�rk�z�st a z�ld-feh�r csapat Ferencv�ros n�ven, a Fradi a Vojvodin�t verte 3-1-re. 1958-ban el�sz�r k�zvet�tett telev�zi� �l�ben m�rk�z�st, a k�perny� el�tt �l�k a Ferencv�ros-Honv�d tal�lkoz�t izgulhatt�k v�gig. A bajnoks�gban a v�g�n elbotlott a Fradi, a kup�t viszont tizedszer is magasba emelhett�k a z�ld-feh�r csapat j�t�kosai.

A hatvanas �vekben egy sokkal sikeresebb sz�ria kezd�d�tt. Az �vtized elej�t, azaz 1962-es �vet a Fradi VVK-ban aratott sikerei f�mjelezt�k, �m a Z�gr�b v�g�l meg�ll�totta a magyar csapatot. Idehaza viszont meg�ll�thatatlan volt a Fradi, Albert�k magabiztos j�t�kkal szereztek 14 �v ut�n ism�t bajnoki aranyat szeretett klubjuknak. S�t 1963-ban ak�r k�t bajnoki c�met is szerezhetett volna a g�rda, mivel az MLSZ az �szre k�l�n bajnoks�got �rt ki, �m a Ferencv�ros a pocs�k hajr�j�val lemaradt az els� helyr�l.

A k�vetkez� �vad is remek perceket tartogatott a szurkol�knak, hiszen a Fradi ism�t bajnok lett, imm�r tizenkilencedik alkalommal. K�zben a csapat m�r megkezdte a menetel�s�t a VVK-ban: a Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Atletico Bilbao �s a Manchester United sorra esett az FTC �ldozat�ul. Az 1965-�s fin�l�ban azt�n a Juventus is fejet hajtott a Fradi el�tt, amely �gy megnyerte a rangos eur�pai kupasorozatot. 1967 szint�n arany�vnek sz�m�t a klub t�rt�net�ben. A Fradi 28 bajnoki meccset j�tszott veretlen�l a bajnoks�g folyam�n, igaz, az utols� k�t meccset elbukta a csapat, amely �gy is begy�jt�tte a 20. bajnoki c�met.

A csapat legjobbja, Albert Fl�ri�n hatalmas elismer�sben r�szes�lt, 67-ben � lett az Aranylabd�s. Egy �vvel k�s�bb ism�t a Ferencv�ros nev�t�l volt hangos Eur�pa, a magyar g�rda ism�t beverekedte mag�t a VVK-d�nt�j�be, a Leeds azonban jobbnak bizonyult a Fradin�l. A bajnoks�gban viszont nem akadt a Ferencv�rosn�l jobb csapat, huszonegyedszer is bajnok lett az �ll�i �ti g�rda. Az �vtized egyik leg�rdekesebb meccse a Kispest-FTC volt, amelyen a 12 �vvel kor�bban visszavonul� Guly�s G�za - G�czi s�r�l�se miatt - ism�t be�llt a kapuba v�deni, �s remek�l teljes�tett, csak b�ntet�b�l kapitul�lt.

A legend�s 70-es �vek elej�n a Fradi els�sorban a nemzetk�zi kupaszerepl�se miatt h�vta fel mag�ra a figyelmet. A VVK �s EVK ut�djak�nt l�trej�tt UEFA-kup�ban a z�ld-feh�rek eg�szen az el�d�nt�ig meneteltek, ott viszont k�t peches meccs ut�n a Wolwerhampton meg�lljt parancsolt, s�t a bajnoks�gban sem ker�lt dobog�ra a csapat. "N�mi" vigaszt az�rt jelenthetett az �jb�li, imm�r tizenegyedik Magyar Kupa-gy�zelem. Amint az k�ztudott, a nevezetes tr�fe�t f�l �v m�lva ki�ll�t�si hely�r�l ellopt�k. 1973-as esztend� szint�n gyeng�bbre sikeredett, n�mi �r�met "csup�n" az jelentett, hogy bemutatkozott egy tehets�ges fiatalember: Nyilasi Tibor.

Egy �vvel k�s�bb viszont szomorkodhattak a drukkerek, 1974. m�rcius 17-�n elb�cs�zott Albert Fl�ri�n, aki term�szetesen mindezt bajnoki g�llal tette eml�kezetess�. �r�lhetett a publikum a 74-es kupad�nt� ut�n is, a Fradi MNK-gy�zelemmel �nnepelte a klub 75. sz�let�snapj�t. A stadion is jelent�s �talakul�sokon �s fel�j�t�son ment kereszt�l, a nevezetes KEK-menetel�st m�r az "�j" stadionban kezdte meg a Ferencv�ros. A lend�let eg�szen 1975. m�jus 14-ig tartott, amikor is a nemzetk�zi kupa fin�l�j�ban a Dinamo Kijev 3-0-ra verte a z�ld-feh�r egy�ttest. Az �vad �sz�n a Fradi lej�tszotta 1000. nemzetk�zi m�rk�z�s�t, a cseh Brno volt a szenved� f�l. 1976 �prilis 7-�n a sportlap k�t Fradi-meccsr�l is besz�molhatott, hiszen 6-�n az FTC p�ly�ra l�pett az MNK-ban �s a KK-ban is. El�bbit meg is nyerte az �vad v�g�n a z�ld-feh�r alakulat.

Csak�gy, mint a bajnoks�got, amelyben a 8-3-as �jpesti veres�g dac�ra is az els� helyen z�rt az FTC. Nem v�rt sikeres esztend� volt ez, m�lt�n kapta a g�rda a Csik�csapat becenevet. 1977. m�jus 11-�n rendezt�k meg a klub 1000. �ll�i �ti m�rk�z�s�t, persze hogy nyert a csapat. Egy �vvel k�s�bb a P�cset verte a Ferencv�ros, ez a siker MNK-els�s�get �rt, imm�r a tizennegyediket. Ez �v okt�ber�ben rendezt�k meg az els� villanyf�nyes meccset az �ll�i �ton, ez�ttal is a P�cs volt a szenved� f�l. A hetedik �vtizedet egy szer�ny 6. hellyel a bajnoks�gban z�rta a csapat.

Az �j �vtizedet remek�l kezdte a csapat, �t �v ut�n ism�t az �ll�i �ti stadion vitrinj�be ker�lt a bajnoki gy�zelem�rt j�r� serleg. S�t a csapat arany�rme mell� Nyilasi az eur�pai g�ll�v�list�n el�rt m�sodik hely�vel - 30 g�l - ez�stcip�s lett. Ezut�n viszont sikerekben szeg�nyebb esztend�k k�vetkeztek, a legjobb eredm�ny a 2. hely volt. A legnagyobb g�lar�ny� gy�zelm�t m�gis ebben az �vtizedben �rte el a Ferencv�ros: 30-1-re verte a Gutenbrun nev� osztr�k csapatot. Persze, egy negat�v cs�cs is hozz�tartozik a 80-as �vekhez: az 1984-85-�s id�nyben minden id�k legrosszabb id�ny�t produk�lta a z�ld-feh�r g�rda, a tizenharmadik lett. Az 1988/89-es �s a 1989/90-es id�nyben el�rt ez�st-, illetve bronz�rem tette valamelyest szebb� a nyolcadik �vtizedet. 89-ben a Fradi hat �v eltelt�vel j�tszhatott ism�t eur�pai kup�ban, a KEK-ben azonban a biztat� nyit�ny ut�n elmaradt a j� folytat�s.

A XX. sz�zadik utols� �vtized�nek els� bajnoks�g�nak nyit�meccse Szenes S�ndort�l volt hangos. A rom�n l�gi�s egyed�l�ll� m�don �lete els� magyar ba jnoki meccs�nek els� perc�ben r�gt�n g�lt szerzett, majd csapatt�rsaival hatalmas �r�met Nyilasi Tibornak, aki gy�zelemmel deb�t�lt a Fradi kispadj�n. A fiatal szakember r�gt�n egy ez�st�remmel nyitott, a kup�ban viszont senkin sem k�ny�r�ltek meg Keller�k. Egy �vvel k�s�bb az �szi botladoz�s ut�n Fodor "Foci" Imre vez�rlet�vel sz�rnyaltak a "Z�ld Sasok", a tavaszi id�nyben es�lyt sem adva m�s csapatoknak 11 �v ut�n ism�t az �ll�i �tra hozhatt�k a bajnoki c�m�rt j�r� serleget. Ezut�n a Szuper Kup�t �s a Magyar Kup�t szinte sorozatban a z�ld-feh�rek nyert�k.

Az �vtized k�zep�n Nov�k Dezs� vezet�s�vel ism�t nagyot alkotott a Fradi, �jra bajnok lett, majd �ri�si meglepet�sre beker�lt a Bajnokok Lig�ja csoportk�zdelmeibe, amely az�ta sem siker�lt egyetlen magyar csapatnak sem. �s ezzel m�g nem volt v�ge, a BL-ben eg�sz Eur�p�nak okozott meglepet�st a Ferencv�ros a Grasshoppers �s a Real Madrid elleni meccseken mutatott teljes�tm�ny�vel. Egy �vvel k�s�bb ism�t a Ferencv�ros lett a magyar bajnok, majd a 27. bajnoki els�s�get �jabb �t esztend� eltelt�vel tavaly gy�jt�tte be a z�ld-feh�r csapat.