Alap�tva:1927 

         Eln�k:Franco Sensi

1893-ban �rt el a futball Olaszorsz�gba, Genov�ba pontosan, ahol p�r angol fiatal megalap�totta a Genoa Cricket and Athletic Club-ot, amit k�s�bb, 1896-ban Genoa Cricket and Football Club-b� kereszteltek.

Hi�ba telt el p�r �vtized �s alakultak Olaszorsz�g szerte az �j klubbok, az els� nemzeti bajnoks�got csak 1939-40-ben rendezt�k meg. Ezel�tt a klubok k�l�nb�z� region�lis bajnoks�gokban versenyeztek, majd a "scudetto"-t az �n. nemzeti d�nt�ben nyert�k el a csapatok.

A genovai klubalap�t�s �s az els� nemzeti bajnoks�g elindul�sa k�z�tt term�szetesen a futball megjelent R�m�ban is, ami azt jelentette, hogy sz�mos �j klub akalult egym�s ut�n. Az els� ilyen klub a Football Club Roma (1901) volt amelyiket k�s�bb a Roman �s a Lazio (1902), Alba (1907), Furtitudo (1908) �s k�s�bb az Audace, Esperia �s a Juventus Roma k�vetett.
A '20-as �vekben a r�mai csapatok csatlakoztak a bajnoks�ghoz (amit m�g mindig r�gi�kra osztva bonyol�tottak). 1922-ben a Fortitudo bejutott a d�nt�be, de az oda-vissza m�rk�z�sek alapj�n a Pro Vercelli nyerte a bajnoks�got (3:0, 5:2). 1925-ben az Alb�nak siker�lt bejutnia a d�nt�be, de �ket a Bologna gy�zte le k�t m�rk�z�sen (4:0, 2:0). A k�vetkez� �vekben az Alba m�g egyszer eljutott a d�nt�ig, akkor a torin�i Juventus ellen�ben maradtak alul (7:1, 5:0).

Ezekben az id�kben v�lt vil�goss�, hogy a r�mai futballr�gi� t�ls�gosan is megosztott �s gyenge ahhoz, hogy felvegye a versenyt az �szaki csapatokkal, �gy sz�ks�gess� v�lt egy radik�lis �tszervez�s, melynek k�vetkezt�ben a Pro Roma �s a Romana egyes�ltek, hozz�juk csatlakozott k�s�bb a Fortitudo, a Juventus Roma feloszlott, m�g az Audace beleolvadt az Alb�ba.
Ekkor 1927-t �rtak, �s a f�v�rosnak 4 klubja maradt: az Alba-Audace, a Fortitudo, a Roman �s a Lazio.
Az Alba j�t�kosai z�ld (v�zszintesen) cs�kos fels�t, feh�r nadr�got �s z�ld-feh�r cs�kos fekete l�bsz�rv�d�t viseltek. A Fortitudo a "katolikusok" csapata volt, akik rendszerint piros fels�ben (melynek alj�n egy k�k cs�k volt), feh�r nadr�gban �s piros zokniban (szint�n k�k cs�kkal) l�ptek p�ly�ra. A Roman a tehet�sebb ker�letek (Flaminio �s Parioli) csapata volt, akik az �r�k v�ros cs�sz�ri hagyom�nyait viselt�k, �k voltak a Giallorosso-k, azaz a s�rga-bord�k.

A n�gy csapat k�z�l a Lazio volt a legszervezettebb egyes�let, ahol nem csak futballal foglalkoztak, hanem bicikliz�ssel �s gimnasztik�val is. Egyfajta sport centrumk�nt �zemelt. Ezen okok miatt a Lazio vezet�i elutas�tott�k a m�sik h�rom csapat vezet�i azon k�r�s�t, hogy egyes�ljenek a csapataik a f�v�rosban. 1927. j�nius 6-�n a Lazio eln�ke olyan elfogadhatatlan p�nz�gyi k�r�lm�nyeket mutatott be a jelen l�v� m�sik h�rom csapat vezet�inek, ami meghius�totta a csapatok egyes�t�s�t.

Azt�n, 1927. j�lius 22-�n az Olasz Labdar�g� Sz�vets�g �p�let�ben az Alba, a Fortitudo �s a Roman csapat�nak k�pvisel�i elfogadt�k az egyes�l�s �tlet�t a j� �s sikeres r�mai sport�rt, �s megegyeztek abban is, hogy megszak�tj�k a Lazio-val a t�rgyal�sokat. A d�nt�s j�nak bizonyult, hiszen az Alb�nak nagy szurkol�i t�bora volt, a Furtitudo a j�t�kosokat adta, a Roman pedig p�nzt hozott a f�zi�ba. Ezen a napon sz�letett meg egy �j csapat, az Associazione Sportiva Roma.

 Az eln�k Italo Foschi lett, az edz�i teend�ket ideiglenesen Pietro Piselli (az Alba volt edz�je) �s Jozsef King (a Fortitudo volt edz�je) l�tt�k el. A csapat els� h�res j�t�kos�t Attilio Ferraris VI-nek h�vt�k, aki az olasz csapattal vil�gbajnoki c�met nyert 1934-ben, �s akit annak ellen�re, hogy a j�t�kon k�v�l nem vetette meg az italt, a cigarett�t �s a n�ket sem, a p�ly�n mutatott j�t�ka �s klasszisa miatt nagyon szerettek az emberek.
1927. j�nius 17-�n l�pett el�sz�r p�ly�ra a csapat, m�r mint AS Roma a Velodromo Appio-ban, ami akkor az Alba stadionja volt. Itt j�tszott�k a m�rk�z�seiket eg�szen 1929-ig, amig az �j stadion, a Testaccio befejez�s�re v�rtak. Ekkor egy bar�ts�gos m�rk�z�st j�tszottak a magyar UTE-val �s ez a csapat a k�vetkez� form�ci�ban v�lt a t�rt�nelem r�sz�v�: Rapetti, Mattei, Corbyons, Ferraris IV, Degni, Caimmi, Heger, Boros, Rovida, Cappa, Ziroli. A Roma 2:1-re nyerte meg a m�rk�z�st Cappa �s Heger g�ljaival, akik �gy a giallorossa-k t�rt�net�nek els� hivatalos g�ljait szerezt�k. A mez, amit viseltek, a hagyom�nyos bord� pol� ("sangue di bue" - �k�r v�re) s�rga nyakkal ("becco d'oca" - kacsa cs�re), feh�r nadr�g �s v�r�s zokni s�rga hajt�k�val.

is �rkezett a csapathoz. S�rga-bord�ba �lt�z�tt erre az id�nyre Mornese, Andreoli, Risorti, Capellini �s Benedetti. A h�l� el�tt a legend�s Guido Masetti volt, a csat�rsorban Amadei �s Pando a k�z�pp�ly�n pedig az alb�n csillag Nain Kriezu j�tszott. A kispadot a magyar Schaffer Alfr�dre b�zt�k, aki Magyarorsz�gon m�r nyert bajnoki c�met.
Remek�l siker�lt az els� m�rk�z�s a bajnoks�gban, 5:1 a Napoli ellen�ben (Amadei 3, Di Pasquale, Coscia). A m�sodik j�t�knapon, 1941. november 2-�n a Roma Bologn�ban nyert 2:1-re (Donati, Krizu) �s ez egy olyan fegyvert�ny volt, ami m�g sosem siker�lt azel�tt. A harmadik fordul�ban az �reg H�lgyet vert�k Kriezu �s Panto g�ljaival Torin�ban. Sikeres sz�ri�ja volt ez a csapatnak. 1942. janu�r 11-�n elj�tt az id�ny els� derbije. A remek, izgalmas m�rk�z�sen a Lazionak 2 g�lj�t nem adt�k meg, a Roma kihagyott egy tizenegyest. K�s�bb Amadei r�v�n a Roma megszerezte a vezet�st amit a Lazio azonnal kiegyenl�tett, majd a 91. percben Faotto �ng�lj�val nyert a Roma. Ez volt a derbik els� �ng�lja. A visszav�g� 1942. m�rcius 24-�n volt �s 1:1-es d�ntetlennel z�rult a tal�lkoz�. 1942. j�nius 14-�n j�tszotta utols� bajnokij�t a csapat otthon a Modena ellen a k�vetkez� �ssze�ll�t�sban: Masetti, Brunella, Andreoli, Donati, Mornese, Jacobini, Borsetti, Cappellini, Amadei, Coscia, Panto'. Cappellini �s Borsetti g�ljaival 2:0-ra nyert a Roma �s 17:40-kor a b�r� h�rmas s�pszava azt jelentette, hogy Olaszorsz�g bajnoka t�rt�nete sor�n el�sz�r, az AS Roma! Szurkol�k ezrei �z�nl�ttek be a p�ly�ra hogy a v�llukon �nnepelj�k a j�t�kosokat �s az edz�t, aki p�r h�nappal k�s�bb meghalt miut�n hazat�rt haz�j�ba a vil�gh�bor� miatt. A bajnoks�g v�geredm�nye a k�vetkez� lett: Roma 42, Torino 39, Venezia 38, Genova & Lazio 37, Juventus 32, Bologna & Triestina 29, Fiorentina, Milan, Liguria & Abrosiana Inter 27, Atalanta & Livorno 24, Napoli 23, Modena 19.
Sajnos a vil�gh�bor� nem hagyta, hogy m�lt�an meg�nnepelhesse a csapat a bajnoki c�met. Mind�ssze egy kis med�lt kaptak a scudetto-�rt, ami nem volt nagy elismer�s. Ann�l nagyobb �rt�ke volt az el�z� id�ny bajnok�nak, a Bologna telegr�f �zenet�nek: "Mi levessz�k a scudettot a mez�nkr�l, mert meggy�z�d�s�nk, hogy a mai napt�l azt a legnagyszer�bb csapat j�t�kosai viselik a mellkasukon". Mivel a h�bor� el�rte Olaszorsz�got, �gy megszak�tott�k a bajnoki verseng�st �s ezzel megszakadt egy meg�ll�thatatlannak t�n� csapat sikersz�ri�ja is. Elk�pzelni is k�r, hogy mi t�rt�nhetett volna, ha ez a scudetto nem ekkor, nem ilyen sz�rmy�, h�bor�t�l fenyegetett id�szakban sz�letik, akkor az emberek is m�sk�ppen �nnepelt�k volna, �s tal�n lett volna folytat�sa is...

Az 1942-43-as szezonban l�pett utolj�ra p�ly�ra a Roma a bajnoks�gban miel�tt a sz�vets�gesek megsz�llt�k volna Olaszorsz�got. Ez az �v el�gg� felem�sra sikeredett, a j� teljes�tm�nyt csak f�lig siker�lt megtartani, mert amig a bajnoks�gban nem ment olyan j�l, az�rt az olasz kupa el�d�nt�j�be beverekedte mag�t a Roma olyan csapatokat legy�zve, mint a Juventus, Inter �s a Livorno, akik a Torinoval szemben maradtak csak alul a scudetto-�rt folytatott verseng�sben �ppen a Rom�t�l elszenvedett veres�g miatt. A h�bor�s helyzetet mi sem jellemezte jobban, mint az a k�l�n�s esem�ny, amikor 1942. november 8-�n a Livorno elleni meccsre utaz� csapat vonat�t a Rapallo-Genova szakasz k�z�tt amerikai rep�l�k l�tt�k. Az emberek megpr�b�ltak mened�ket keresni, ami siker�lt is �s v�g�l 8 �r�s k�s�ssel jutottak el Genov�ba a stadionba ami addigra m�r teljesen �res volt.

1943. febru�r 18-�n, a Liguria elleni meccsen (2:0-ra kikapott a csapat) jelentette be Massetti, hogy visszavonul az akt�v labdar�g�st�l.
1943. m�jus 23-�n a Roma a Torin�val j�tszott a Coppa Italia el�d�nt�j�ben. A Torino ekkor m�r, mint bajnokcsapat j�tszott. A m�rk�z�s alatt sajnos t�bb atrocit�s is �rte a j�t�kosokat. A Roma m�g a mez�n viselte a scudett�t (hiszen nem volt m�g v�ge a bajnoks�gnak), majd az els� f�lid� v�g�n, mikor a csapat az �lt�z�be be�rt, 11 oll�t tal�ltak a padokon �s mindegyik mellett egy cetlit, amin arra k�rt�k a j�t�kosokat, hogy v�gj�k le a jelv�nyt a mez�kr�l. Azt�n a m�rk�z�s v�ge el�tt 7 perccel a Torino "tal�lt" egy g�lt, ami el is d�nt�tte a tal�lkoz� sors�t. Ossola l�v�s�t h�r�totta a r�mai kapus Blason, de a m�rk�z�s j�t�kvezet�je azt �ll�totta, hogy a labda �thaladt a g�lvonalon �s megadta a g�lt, r�ad�sul nem ismerte el a partjelz�, Missironi les jelz�s�t sem �s egy r�vig megbesz�l�s ut�n a partjelz� visszavonta �t�let�t mely a lesre vonatkozott. Ennyi el�g is volt az am�gy is fesz�lt hangulatnak �s hatalmas veszeked�s alakult ki, melynek k�vetkezt�ben Dagianti meg�t�tte a partjez�t. K�s�bb, miut�n minden elcsendes�lt Missinori Amadei-t nevezte meg a vereked�s kirobbant�j�nak. A n�ci sportvezet�k p�ld�s b�ntet�st akartak kiszabni. Ennek k�vetkezt�ben a m�rk�z�st 2:0-val a Torino nyerte a z�ld asztal mellett, �s szeg�ny, �rtatlan Amadeit �lete v�g�ig eltiltott�k mindenf�le sporttev�kenys�gt�l. Szerencs�re Amadei sportp�lyafut�sa hosszabb volt mint amig a fasiszta rezsim tartott, �gy annak buk�s�t k�vet�en Amadei visszat�rhetett.

1943-45 k�z�tt az orsz�g k�t r�szre szakadt, �szaki �s d�li r�gi�kra, emiatt nem volt biztos a bajnoks�g lebonyol�t�sa, b�r a futball ment tov�bb ahogy tudott, ak�r r�gi�nk�nt, ak�r kisebb v�rosokban. 1945-ben �jra megindult a nemzeti bajnoks�g, igaz k�t csoportra osztva. Visszat�rt a csapathoz Argent�n�b�l Panto, Amadeo Amadei eltilt�s�t pedig visszavont�k.

Ebben az �vben a csapat a d�li r�gi� els� n�gy helyezett csapata k�z�tt v�gzett, amivel kvalifik�lt�k magukat a tov�bbi k�zdelmekre a Bari, a Napoli �s a Pro Livorno t�rsas�g�ban. 1946. �prilis 8-�n kezd�d�tt meg a r�j�tsz�s, a Roma sz�m�ra egy s�lyos veres�ggel: Roma - Torino 0:7. V�g�l a 8. helyen z�rt�k a bajnoks�got.

Az 1946-47-es szezont �jra egy csoportban kezdt�k a csapatok. A gazdas�gi helyzet nagyon siralmas volt, a Roma szinte ugyan azzal az �reg kerettel v�gott neki a bajnoks�gnak, akik '43-ban bajnokok voltak, k�zt�k Amadei �s Krieziu. 1947. janu�rj�ban napvil�gott l�tott az a pletyka, hogy a Roma el akarja adni Amadeit a nagyszer� Torin�nak. A szurkol�k hangot adtak el�gedetlens�g�knek, majd az eln�k, Baldassarre k�nytelen volt mindent tagadni. 1947-ben m�gsem ez volt a legeml�kezetesebb esem�ny, hanem sajnos egy gy�szeset. M�jus 8-�n egy bar�ts�gos meccsen Attilio Ferraris IV �sszeesett �s meghalt. Mint k�s�bb kider�lt, a sz�ve mondta fel a szolg�latot. A Testaccio R�m�j�nak egyik nagy alakja t�vozott az �l�k sor�b�l. A temet�sen Fulvio Bernardini a mez�vel takarta le a kopors�t ezzel tisztelegve Ferraris kiemelked� egy�nis�ge, sportemberi mivolta el�tt. Nem a legboldogabb id�szak volt ez a giallorossik �let�ben, a vezet�snek nem volt anyagi lehet�s�ge olyan er�s�t�sre, akik m�lt�ak lettek volna a Roma h�rnev�hez. Amadei volt az egyetlen olyan j�t�kos, aki k�pes volt azt a csapatot fenntartani, amelyik vesz�lyesen cs�szott lefel� a Seria A tabell�j�n. P�r dolog volt csak, ami el�gedetts�get hozott, ezek pedig a derbik voltak.
1947. november 16-�n p�ld�ul �gy nyert a Roma 1:0-ra, hogy 9 emberrel fejezt�k be a tal�lkoz�t. A tal�lkoz� egyetlen g�lj�t az az Amadei szerezte, akivel szemben r�gt�n a g�lja ut�n Ferri szab�lytalankodott �s a h�tcsigoly�j�t t�rte el. Ugyanez a Ferri megism�telve kegyetlen megmozdul�s�t, kicsit k�s�bb Valle-t tette harck�ptelenn� a t�rd�t tal�lva el (akkoriban m�g nem volt cserelehet�s�g!).
1948. nyar�n egy m�sik szomor�s�got kellett elfogadniuk a giallorossiknak. Eladt�k Amadeit az Internek 35 milli� l�r��rt. Baldassarre eln�k megpr�b�lta a helyzetet azzal megmagyar�zni, hogy Amadei a sok �ldozat�rt, amit a csapat�rt hozott meg�rdemli a tov�bbl�p�st a karrierje �rdek�ben. Az igazs�g azonban az volt, hogy Amadei egy olyan csapatban akart j�tszani, ahonnan nagyobb lehet�s�g van beker�lni a v�logatottba. Ez egy olyan sajn�latos szakasz kezdete volt, amikor a r�mai j�t�kosok k�nytelenek voltak elhagyni v�rosukat annak rem�ny�ben, hogy fent �szakon a v�logatott reflektorf�ny�be beker�lhessenek.
1949. m�jus 3-�n a Valentino Mazzola edzette nagyszer� Torino egy j�t�konys�gi m�rk�z�sr�l hazafel� a rep�l�g�p�k szerencs�tlens�get szenvedett Torin�hoz k�zel. Senki nem �lte t�l a katasztr�f�t. Az eg�sz orsz�g gy�szba borult. Ezen szomor� esem�nyek mellett a 10. helyen fejezte be a bajnoks�got a Roma az 1948-49-es esztend�ben.

1949. j�nius 20-�n v�get �rt Baldassarre eln�ks�g�nek ideje, a hely�t Pier Carlo Restagno vette �t, aki elhat�rozta, hogy az els� csapat ir�ny�t�s�val Fuffo Bernardinit b�zza meg. Az eln�ks�g m�sik �j tagja az a Renato Sacerdoti volt, aki a '30-as �vekben m�r t�lt�tt be vezet� szerepet a menedzsmentben �s � az egyik legnagyszer�bb eln�k a Roma t�rt�nelm�ben. �j j�t�kosok is �rkeztek a klubbhoz: a v�d� Armando Tre Re, a t�mad� Adriano Zecca (1953-ig 91 m�rk�z�sen 22 g�lt szerzett), a jobbsz�ls� Renzo Merlin �s a jugoszl�v Alex Arangelovic.
A Bernardini �ltal edzett csapat �j taktik�val �llt el� a bajnoks�g sor�n, de sajnos a Roma nem szerepelt olyan j�l, hogy harcba sz�lljon a scudett�-�rt, �gy 1950. m�jus 10-�n Bernardini lemondott. A vezet�s�g Ligi Brunell�t b�zta meg a csapat vezet�s�vel, aki v�llalta, hogy benn tartja a Rom�t a Serie A-ban. Ezt k�s�bb a Barinak k�sz�nhette a csapat, akik az Intert�l kikaptak otthon �gy �k estek ki a Venezia t�rsas�g�ban, a Roma megmenek�lt (18. helyen z�rtak a 20 csapatb�l). F�jdalmas �vek voltak ezek a Roma sz�m�ra, hiszen ez egy sokkal gyeng�bb csapat volt ann�l, mint amit maga a Roma n�v hordozott, �s ami m�lt� lett volna erre a n�vre, a hagyom�nyokra. A katasztr�fa v�g�l a k�vetkez� �vben k�vetkezett be.

1950 nyar�n az �tigazol�si piacon a Roma kiszemelt k�t j� sv�d j�t�kost, Palmert �s Skoglundot, de sajnos nem volt el�g p�nz az �zlet megk�t�s�hez, �gy �k a Legnanon�l �s az Intern�l k�t�ttek ki. Azt�n �rkezett h�rom m�sik sv�d j�t�kos: Knut Nordahl (testv�re a sokkal h�resebb Gunnar Nordahlnak, Milan), a k�z�pp�ly�s Sune Andersson (olimpiai gy�ztes, 1948) �s a sz�ls� Stig Sundqvist aki 1953 nyar�ig 78 m�rk�z�sen 20 g�lt szerzett. A kispadon Adolfo Baloncieri foglalt helyet. A csapat �ssze�ll�t�sa a k�vetkez� volt ebben a katasztr�f�lis, 1950-51-es szezonban: Tessari, Nordahl, Cardarelli, Spartano, Tre Re, Venturi, Bacci, Maestrelli, Tontodonati, Andersson, Sundqvist. Az els� h�rom m�rk�z�st zsin�rban elvesztette a csapat a Bologna, Palermo, Triestina ellen�ben, majd egy dicstelen veres�g k�vetkezett az 5. j�t�knapon Torin�ban a Juventus vend�gek�nt. A csapat 2:0-�s el�nyr�l kapott ki 7:2-re. A k�vetkez� vas�rnapon �jabb f�j� veres�g k�vetkezett a Lazio vend�gek�nt, majd otthon az Inter verte meg a csapatot 6:0-ra. A szurkol�k teljesen el voltak keseredve, de nem adt�k fel, rem�nykedtek a v�gs�kig �s ekkor megsz�letett az els� szervezett szurkol�i csoport, az "Associazione Tifosi Giallorossi". Decemberben 13000 al��r�st gy�jt�ttek �ssze annak �rdek�ben, hogy a kispadra t�rjen vissza Bernardini. Az al��r�sok k�z�tt volt Ennio Flaiano-� is, aki a h�res Federico Fellini filmjeinek a forgat�k�nyveit �rta. Sajnos Bernardininek fut� szerz�d�se volt a Reggin�n�l a Serie B-ben, �gy nem tudta elfoglalni a Roma kispadj�t. Az �sszeoml�s folytat�dott, a 13. j�t�knapon otthon az Atalanta ellen, akik 10 emberrel j�tszottak �s f�lid�ben 3:1-re vezettek a csapat kihagyott 2 11-est, b�r szerencs�re a v�g�re Tontodonati �s Spartano r�v�n egyenl�tettek �s 3:3-al z�rult a tal�lkoz�. �jabb k�t veres�g (a Lucchese �s a Sampdoria ellen) �s edz�v�lt�s k�vetkezett. Balocieri hely�t Piero Serantoni foglalta el, de sajnos a bajnoks�gban ny�jtott szerepl�s nem v�ltozott, a k�r�lm�nyek a csapat h�za t�j�n pedig egyre rosszabbak lettek. A Roma - Bologna m�rk�z�s el�est�j�n Tommaso Maestrellit 20000 l�ra p�nzb�rs�gra b�ntett�k, mert a m�rk�z�s el�tti este k�s�ig kimaradt. A szurkol�k el�t�lt�k ezt a fajta viselked�st, mondva � nem h�s�ges a klubbhoz ezzel a hozz��ll�ssal - k�s�bb ez a Tommaso Maestrelli a Lazio edz�je lett, � vezette vissza a csapatot a m�sodoszt�lyb�l '72-73-ban �s az � vezet�s�vel lett bajnok a '73-74-es szezonban -. 1951. febru�r 18-�n felcsillant a rem�ny a Juventus 3:0-�s legy�z�s�vel, de ezut�n 5 folyamatos veres�g k�vetkezett, k�zt�k a derbi (1:2). A 33. j�t�knapon, egy �jabb veres�get k�vet�en (Roma - Lucchese 0:1) Serantonit is kir�gt�k. Guido Masetti, a csapat nagy �regje, egy �r�k�s z�szl�viv�, a Testaccio R�m�j�nak exkapusa lett megb�zva a csapat vezet�s�vel. A k�vetkez� vas�rnapon a Roma megsemmis�t� veres�get m�rt a Sampdosi�ra (5:0), �s �jra bizakodni kezdtek abban, hogy megmenek�lhetnek a kies�s el�l, de sajnos t�l sok pontot vesztettek el az id�ny sor�n. Az utols� fordul� el�tt a Roma a 19., kies� helyen tart�zkodott egy pontra a 18. Padov�t�l. A Padova az Amadeivel fel�ll� Napolit fogadta, k�zben a Roma 3:0-ra legy�zte a m�r bajnok Mil�nt. Amadei tudott volna seg�teni a Rom�nak, de az els� f�lid�ben olyan cs�ny�n szab�lytalankodtak vele szemben, hogy el kellett hagynia a p�ly�t, majd a m�rk�z�s v�g�n, a 2:0-�s Padovai sikert k�vet�en az �lt�z�ben �lve k�nnyezve vette tudom�sul, hogy a Roma kiesett az els� oszt�lyb�l. R�m�t, a v�rost nagy f�jdalom �rte. Renato Rascel, minden id�k egyik legnagyszer�bb olasz sz�n�sze is szomor�an vette tudom�sul a t�nyt. Rascel ki�llt a sz�npadra �s k�nnyezve jelentette be a szomor� h�rt. Ekkor v�lt h�ress� a t�le elhangzott mondat: "Signori, da questo momento la Roma � in Serie B. Ma la Roma non si discute, si ama" (H�lgyeim �s �raim, ett�l a pillanatt�l fogva a Roma a Serie B-ben van.) La Roma non si discute si AMA. Ez olvashat� mindenhol, a r�mai szurkol�k sz�ve �s b�tors�ga, a kezdetekt�l eg�szen napjainkig �s a j�v�ben is, mindenhol ez a mondat marad meg le�rva az �vtizedeknek a szurkol�k s�ljain. - 1951. j�nius 17-�n a szurkol�k spont�n gy�lekezve haladtak lefel� az utc�n a k�zpont fel� majd a menet �talakult egy felvonul�ss�. A menet �l�n egy nagy transzparens volt, melyen a k�vetkez� volt olvashat�: "La roma � sempre la prima squadra del mondo" ('A Roma mindig is a vil�gon az els� csapat'). Ez volt a sorrend az 1950-51-es szezon befejezt�vel: Milan 60, Inter 59, Juventus 54, Lazio 46, Fiorentina 44, Bologna �s Napoli 41, Como 40, Udinese 35, Palermo �s Pro Patria 34, Novara �s Sampdoria 33, Atalanta 32, Lucchese, Triestina �s Torino 30, Padova 29, Roma 28, Genoa 27. De 1951 nyar�n nem volt id� a k�nnyekre. Renato Sacerdoti hat�rozottan �tvette a vezet�s�g ir�ny�t�s�t azzal a sz�nd�kkal, hogy minn�l hamarabb visszat�rjenek a Serie A-ba. Maestrellit, Tontodonatit, Tessarit �s Baccit hagyt�k elmenni �s olyan j�t�kosok �rkeztek, akik alkalmazkodtak a Serie B j�t�kst�lus�hoz �s ebben a kategori�ban nagyszer�ek voltak. A k�vetkez� j�t�kosok, mint Acconcia, Perissinotto �s Bortoletto, vagy a tavalyi �v Serie B g�lkir�lya Lorenzo Bettini, a kit�n� Carlo Galli �s a kapus Albani. Az edz� az a Gipo Viani lett, aki megteremtette azt a taktik�t, amit "Vienema"-nak h�vtak, ami a k�s�bb a legh�resebb olasz taktika, a 'Catenaccio' alapj�ul szolg�lt. A Serie B-b�l akkor csak az els� helyezett ker�lt fel automatikusan, mivel a Serie A mez�ny�t 20 csapatr�l 18-ra cs�kkentett�k, �gy a B oszt�ly m�sodik helyezettj�nek �n. play-off m�rk�z�st kellett j�tszania az els� oszt�ly utols� 3 helyezettj�vel. �gy h�t ahhoz, hogy a csapat vissza ker�lj�n az els� oszt�lyba, nem sok lehet�s�g volt a hib�z�sra. Az 1951-52-es szezonnak a k�vetkez� csapat v�gott neki: Albani, Tre Re, Cardarelli, Acconcia, Bortoletti, Venturi, Andersson, Zecca, Bettini, Galli, Sundqvist. Szeptember 9-�n, az els� j�t�knapon Carlo Galli dupl�j�val a csapat megverte a Fanfulla-t 2:1-re. Carlo Gallit a szurkol�k "testina d'oro"-nak, azaz aranyfejnek bec�zt�k a sok fejesg�lja miatt. Galli 5 �vet j�tszott a Rom�ban, 123 m�rk�z�sen 54 g�lt szerzett. 1952. janu�r 27-�n Veron�ban nyertek 1:0-ra �s ezzel a gy�zelemmel a f�lid�ben az �len �lltak, azaz "t�li bajnokok" lettek. A kiv�l� tavaszt k�vet�en nem volt k�rd�ses, a csapat �jra a Serie A tagja lesz. Az utols� el�tti j�t�knapon egy 6:0-�s gy�zelemmel (a Siracusa ellen) biztos�tott�k be matematikailag is az els� helyet, majd a legv�g�n egy 1:1-es d�ntetlen a Verona ellen (1952. j�nius 22.) is el�g volt m�r az els� helyhez. �rdekes egybees�s, hogy ugyanezen a napon 10 �vvel ezel�tt a csapat az els� scudetto-t �nnepelte. Az alatt az egyetlen �v alatt, amig a R�ma a B oszt�lyban szerepelt, a szurkol�k nem p�rtoltak el a csapatt�l. 1951-52-ben a Milan m�g�tt a R�m�nak volt a legt�bb fizet� n�z�je az eg�sz Serie A �s B mez�ny�t tekintve. K�sz�nhet�en a magas n�z�sz�mnak �s a sok eladott b�rletnek lehet�s�g ny�lt egy j� j�t�kospiaci szerepl�sre ami egy j� csapatot garant�lna a k�vetkez� id�nyre. Az�rt is volt fontos ez, mert soha t�bbet nem szerepelt a Roma a m�sodoszt�lyban, �s a Juventus �s Inter ut�n a Roma szerepelt a legt�bbsz�r az els� oszt�lyban. M�g a Lazio is elt�lt�tt 11 �vet a Serie B-ben. Az �rkez�k k�z�tt volt a Milanos t�mad� Renosto, Azimonti a Genovab�l, �s a k�t olasz v�logatott Piero Grosso �s Pandolfini. A hab a tort�n a Palerm�t�l �rkez� d�n bajnok, Helge Bron�e volt. A d�n �rkez�se miatt t�vozott viszont Gipo Viani, aki r�gebben �sszeverekedett a d�nnal, mikor m�g mind ketten a Palermoban j�tszottak. Szint�n t�vozott, k�lcs�nbe a Lucchesihez a Fiorentin�t�l visszat�r� kapus, Tessari is. A t�voz�k k�z�tt volt m�g Andersson, Risorti, Acconcia �s a k�z�pszer� Knut Nordahl. 1952 november�ben Renato Sacerdoti visszat�rt a csapathoz mint eln�k. A feljut�st egy tiszteletet parancsol� szezon k�vette melynek v�g�n a 6. helyen v�gzett a csapat. N�h�ny eml�kezetes m�rk�z�s tette felejthetetlenn� az �vet, k�zt�k a mindig gy�l�lt Juventus elleni 3:0-�s siker, melynek k�sz�nhet�en elvesztett�k a scudetto-t az Interrel szemben. A j�t�kosokat nagyon szerett�k a r�maiak. Bron�e, a nagy klasszis, akinek nagyon neh�z szem�lyis�ge volt (rengeteget veszekedett a csapatt�rsaival �s a vezet�s�ggel), m�g �t is im�dt�k. 1953 nyar�n Sacerdoti egy �jabb nagyszer� igazol�st jelentett be: egy vil�gbajnokot Uruguay-b�l, Alcide Ghiggia-t. Alchide k�s�bb a csapat t�rt�nelm�nek egyik kiemelked� alakj�v� n�tte ki mag�t kiv�teles k�pess�g� jobb l�b�nak �s a nem t�l er�s fizikum�nak, de kit�n� technik�j�nak k�sz�nhet�en. Az 1950-ben Rio de Janeiroban a vil�gbajnoks�g d�nt�j�ben � szerezte a h�zigazda brazilok ellen a gy�ztes g�lt. Az 1953-54-es szezonban 27 �vesen deb�t�lt a r�mai csapat sz�neiben m�ghozz� g�llal, a Genova ellen. 6 szezonban 201 m�rk�z�sen l�pett p�ly�ra �s 21 g�lt szerzett. A mag�n�letben m�r nem volt ennyire p�lda�rt�k� az �lete. Mindamellett, hogy n�s volt, kedvelte a fiatalkor� l�nyok t�rsas�g�t, �s t�bbsz�r rajtakapt�k egy 15 �ves l�ny t�rsas�g�ban. 2 h�napot b�rt�nben t�lt�tt "illetlen viselked�s nyilv�nos helyen"-miatt, majd a v�g�n a R�ma arra k�nyszer�lt, hogy eladja �t a Milannak, ahol a 61-62-es szezonban az olasz-uruguay-i megnyerte a scudetto-t. Annak ellen�re, hogy mennyi p�nzt keresett a hossz� karrierje sor�n, kicsapong� �lete v�g�n szeg�nyen halt meg Montevide�ban. A Roma v�g�l �jra a 6. helyen z�rt az 1952-53-as szezonban. Az �tigazol�si id�szakban a csapathoz �rkezett a magyar bajnok Nyers Istv�n, aki az Interrel k�t bajnoki c�met nyert. A kispadot �jra egy k�lf�ldi edz� foglalta el, az angol Jesse Carver. B�r az 1953-as �v mindenekel�tt arr�l lett eml�kezetes, hogy ebben az �vben deb�t�lt a Stadio Olympico, az a stadion, ahol ma is j�tsza a m�rk�z�seit a Roma. 1954. december 26. szint�n egy k�l�nleges nap a r�mai t�rt�nelemben. Montanari, aki abban az id�ben az egyik legtehets�gesebb j�t�kos-kutat� volt, k�t tehets�ges j�t�kost aj�nlott a Bologna vezet�s�g�nek: a k�z�pp�ly�s Nolit �s Giacomo Losit (Giacomino-nak bec�zt�k alacsony termete miatt). A Bologna eln�ke azt felelte: "a t�rp�t viheted, mi elvissz�k Nolit, akib�l v�logatott j�t�kos lesz a j�v�ben". Ezut�n kopogtatott be a Roma ajtaj�n Montanari Giacominoval, hogy leszerz�dtesse a csapat. Egy legenda is sz�letett r�la: 1955. m�rcius 20-�n, a 3:0-�s gy�zelemmel v�gz�d�tt Roma-Inter m�rk�z�s el�tt az els� m�rk�z�s�re k�sz�l� Losinak a k�vetkez�ket mondta t�rt olaszs�ggal Carver: "Dove tu passare non crescere erba. Tu capito?" (Amikor passzolsz, a f� nem n�. �rted?) Giacomo Losi az, aki a legt�bb alkalommal viselte a giallorossi mezt. 452 m�rk�z�sen l�pett p�ly�ra, ebb�l 389-szer a Serie A-ban, 28-szor az Olasz kup�ban �s 39-szer az UEFA kupa m�rk�z�seken. Egy Olasz kup�t �s egy "Coppa delle Fiere"-t nyert. Lehetetlens�g megfelel� jelz�kkel le�rni azt, amit � a Rom��rt tett, ahogy �lt az �letben �s ahogy k�zd�tt a p�ly�n. Elegend� az a becen�v, amit a szurkol�k adtak neki: "Core de Roma" azaz, R�ma sz�ve. Az 1954-55-�s �vadot a kit�n� 3. helyen z�rta a csapat az Udinese �s a Milan m�g�tt: ez a 3. hely volt a legjobb eredm�nye a csapatnak a m�sodik vil�gh�bor� �ta �s ezzel �jra bekapcsol�dhatott az eur�pai v�rkering�sbe, a Kupagy�ztesek Eur�pa Kup�j�ban indulhatott, ahol a negyedd�nt�ig jutott, a jugoszl�v v�logatottakkal fel�ll� Vojvodina verte ki 4:5-el. 1955 nyar�n Jesse Carver �gy d�nt�tt, hogy visszat�r Angli�ba, helyette a m�lt�n h�res magyar S�rosi Gy�rgy �lt le a kispadra. A m�sik fontos �rkez� az els� brazil a Roma t�rt�nelm�ben, a tehets�ges t�mad�, Dino Da Costa volt, aki nagyon sok�ig azt a rekordot tartotta, hogy � szerezte a legt�bb g�lt a derbik sor�n, �sszesen 9-t 3 szezon alatt (az�ta SuperMarco Delvecchio megel�zte �t). A Roma az 5. helyen z�rta az �vet v�gign�zve a szeretett Bernardini Fiorentin�j�nak a gy�zelm�t. 1956. nyar�n egy m�sik nagyszer� j�t�kos karrierje fejez�d�tt be, a volt Milan t�mad�, a sv�d Gunnar Nordahl (34 meccsen 15 g�lt szerzett) fejezte be a j�t�kot. A m�rk�z�seken tan�s�tott magatart�sa elismer�se k�ppen egy eml�kt�rgyat aj�nd�kozott neki a csapat. 1956. szeptember 14-�n Da Costa megkezdte a j� szok�s�t a derbiken: Lazio-Roma 0:3, Da Costa k�t g�lt szerzett, b�r az �v nem hozott ekkora sikert, mert a giallorossok h�tulr�l a negyedik helyen v�geztek. Az egyetlen pozitivum a g�lkir�lyi c�m volt, melyet Da Costa nyert el 22 tal�lattal. Nordahl 13-ig jutott. A k�z�pszer� edz�nek, S�rosinak, �s a gyenge v�delemnek "k�sz�nhet�en" a Rom�nak nem siker�lt semmit el�rni a nagyszer� t�mad�j�t�k�val �s az abban rejl� lehet�s�gekkel. Az 1957-58-as szezonra a hagyom�nyoknak megfelel�en a Roma �j tr�nere egy �jabb k�lf�ldi, az angol Alen Stock lett. �s persze az akkori hagyom�nyoknak megfelel�en nem t�l hossz� ideig �lt a kispadon, mind�ssze 4 h�napot. 1958-ban Sacerdoti �reg kor�ra lemondott az eln�ks�gi tiszts�g�r�l. Lemond�s�t a k�vetkez� szavakkal magyar�zta: "Nek�nk, �regeknek a sport romantika, �szinte szerelem, �s nem tudjuk elfogadni, hogy m�ra ez m�r �zlet, egy hirdet�si eszk�z. Valaki m�s j�n az eln�ki sz�kbe, nek�nk menn�nk kell." 1958. �prilis 27-�n Anacleto Giannit v�lasztott�k meg a Roma �j eln�k�nek. Ugyanazon �v j�nius�ban �jra j�tszottak az Olasz kup��rt, ami�rt 1942-43 �ta nem rendeztek m�rk�z�seket. A Roma a tisztess�ges 5. helyen fejezte be a bajnoks�got. Anacleto Gianni els� t�nyked�se volt, hogy megszerezte a Lazio szt�rj�t, a sv�d t�mad� Arne Selmossont, 135 milli� l�r�t fizetett a csat�r�rt, ugyanis a Lazio rem�nytelen p�nz�gyi helyzetben volt, alig volt k�pes el�teremteni a Serie A-ban val� indul�sra elegend� �sszeget. Ezek voltak azok az �vek, amikor az olasz futballban radik�lis v�ltoz�sok k�vetkeztek be a futball el�zletiesed�se k�vetkezt�ben. Az �reg �s dics�s�ges klubok vezet�s�gei, mint a Bologna, Torino vagy a Genoa hanyatlani kezdtek, mik�zben a 3 nagy �szaki klub -Juventus, Milan, Inter- k�sz�nhet�en a gazdas�gi er�f�l�ny�knek az olasz futball abszol�t vezet�iv� v�ltak. A Roma is felismerte ezt, �s a v�ltoz�sok ellen�re is meg�rizte nagyszer� m�lt�s�g�t �s nem j�rt �gy, mint m�s csapatok mint pl. a Pro Vercelli, Pro Patria vagy a Triestina, melyek hamarosan elt�ntek az olasz futball�letb�l. Vagy a Lazio, amelyik eg�szen a 80-as �vekig szinte megal�z�an a m�ltj�hoz k�pest fel-le ing�zott a Serie A �s B k�z�tt, t�bbsz�r is k�zel ker�lve a feloszl�shoz. Ugyanebben az �vben csatlakozott a csapathoz a fiatal kapus Fabio Cudicini, az olasz futball egyik legnagyszer�bb alakja. Az 1958-59-es esztend�t a k�z�pmez�nyben fejezte be a csapat. Ebben az �vben egyetlen eml�t�sre m�lt� esem�ny az egyetlen idegenbeli gy�zelem volt, �ppen a derbyn. A 3:1-es r�mai sikerhez Da Costa a szok�sos dupl�j�val j�rult hozz�, �s egyet szerzett az id�ny elej�n �ppen a Laziot�l megszerzett Selmosson. �rdemes azonban m�g megeml�teni, hogy 2 m�rk�z�st j�tszott a giallorossok mez�ben Carlo Mazzone, aki k�s�bb, a 90-es �vekben a Roma edz�je volt. A csapat ebben a furcsa �vben sz�mos nagy m�rk�z�s f�szerepl�je volt, mint p�ld�ul a 8:0-�s gy�zelem az Amadei edzette Napoli ellen, vagy a derby visszav�g�ja, mely 3:0-�s gy�zelemmel v�gz�d�tt �s Da Costa �jabb g�lt szerzett term�szetesen. Ez volt Da Costa utols� derby-je. Sajnos a csapat nem tudta folytatni a sikereket. �rdemes megeml�teni m�g, hogy a VVK (V�s�rv�rosok Kup�ja, az UEFA el�dje) negyedd�nt�j�ben egy szerencs�tlen 1:1-el esett ki a Roma a belga Union Saint-Gilloise ellen�ben (Da Costa l�tte a g�lt). 1959. nyar�n k�t fontos �rkez�je volt a csapatnak. Az edz� az olasz Alfredo Foni, aki az 1938-ban vil�gbajnoki c�met szerzett olasz csapat h�tv�dje volt, majd az Interrel nyert k�t bajnoki c�met. A m�sik szerzem�ny az olasz-argentin t�mad� Pedro 'Piedone' Manfredini, akit hamar a sz�v�kbe z�rtak a r�mai szurkol�k. 1965-ig 164 alkalommal h�zta mag�ra hivatalos m�rk�z�sen az AS Roma mez�t �s 104 g�lt szerzett. A bemutatkoz�sa nem is siker�lhetett volna jobban, mint a derbyn, 1959. okt�ber 18-�n k�t g�lt r�gott a Lazionak �s 3:0-ra nyert a csapat (Selmosson szerezte a 3. g�lt). V�g�l a 7. helyet szerezt�k meg a bajnoks�g v�g�n, a KEK-ben pedig az els� fordul�t k�vet�en kiestek a Szpartak Trnava-val szemben. 1960 nyar�n a c�l az volt, hogy a csapathoz megfelel� er�s�t�s �rkezzen a j�t�kospiacr�l. A Roma j�t�kosa lett a szint�n olasz-uruguayi Juan Albero Schiaffino, minden id�k egyik leger�sebb labdar�g�ja. B�r sajnos Schiaffino 35 �ves volt m�r, amikor a csapathoz �rkezett �s csak k�t szezont t�lt�tt a R�m�ban. A m�sik min�s�gi igazol�s volt m�g az olasz-argentin Francisco Ramon Lojacono, aki 84 m�rk�z�st j�tszott bord�-s�rga mezben �s 36 g�lt szerzett. Az ut�np�tl�s csapatb�l felker�lt Roman Menichelli. Nagyszer�en kezdte az �vet a Roma, 3:0-ra nyert a Bari ellen idegenben Piedone Manfredini tripl�j�val, aki megism�telte ezt a teljes�tm�nyt a k�vetkez� meccsen az Udinese ellen (6:1), majd a Torino ellen is szerzett egy g�lt (3:1, Lojacono �s Orlando volt a k�t m�sik g�l szerz�je) �gy a Roma egym�st k�vet� 3 m�rk�z�s�t is megnyerte. M�rciusban folytat�dott a j� sorozat a Spal elleni otthoni 2:1-es sikerrel, de sajnos a k�vetkez� m�rk�z�sen a N�poly megszak�totta ezt a nagyszer� sorozatot (2:3). Szerencs�re a k�vetkez� m�rk�z�sen �jra gy�z�tt a csapat m�ghozz� egy csod�latos 4:0-�s m�rk�z�sen a Lazio ellen a derbyn idegenben.   Az 1981/82-es id�ny elej�n h�rom �j j�t�kos �rkezik a Rom�hoz: Nela a Geno�t�l, Chierico a Pis�t�l �s Marangon a Napolit�l. Az eg�sz szezonra r�nyomja a b�lyeg�t Ancelotti 6. fordul�ban, a Fiorentina elleni m�rk�z�sen �sszeszedett s�lyos s�r�l�se. H�napokig az is k�rd�ses, hogy egy�ltal�n p�ly�ra l�phet-e m�g valaha a tehets�ges k�z�pp�ly�s. Addig a fordul�ig a Roma veretlen, s�t a 7. j�t�knapon a Juventust is legy�zi Torin�ban, majd a Bologn�t az Olimpic�ban. A tavaszt viszont rosszul kezdi a csapat, majd amikor Falcao is les�r�l, a szurkol�k v�gleg lemondhatnak a bajnoki c�mr�l. A v�g�n a Roma a Juventus �s a Fiorentina m�g�tt a harmadik helyen z�rja az id�nyt, ami a spanyolorsz�gi vil�gbajnoks�g miatt m�r m�jus k�zep�n v�get �r. A g�lkir�lyi c�met, egym�st k�vet� m�sodik alkalommal is Roberto Pruzzo szerzi meg. A vil�gbajnoki keretben az 1981/82-es Rom�b�l csak Bruno Conti kap helyet. Az apr� sz�ls� viszont nem ak�rmilyen teljes�tm�nyt ny�jt, neki is nagyban k�sz�nhet�, hogy Squadra Azzurra megszerzi harmadik vil�gbajnoki c�m�t. A brazil legenda Pel� Contit v�lasztja a vil�gbajnoks�g legjobb j�t�kos�v�. Mindek�zben persze R�m�ban �s a Rom�n�l is zajlanak az esem�nyek. Dino Viola megszerzi Nela �s Chierico j�t�kjog�nak m�sik fel�t is, �gy a k�t labdar�g� m�r teljesen az AS Roma tulajdona. Luciano Marangon kilenc R�m�ban t�lt�tt h�nap ut�n visszat�r a Vicenza csapat�ba, ahol el�z�leg m�r �t id�nyt is leh�zott. �rkezik viszont az osztr�k Herbert Prohaska az Intert�l. Az el�z� szezonban a Rom�n�l csak Falcao volt az egyetlen idegenl�gi�s, de mivel minden csapatban k�t k�lf�ldi j�tszhat, �gy Dino Viola igazolhatott m�g egy k�lf�ldit. � lett Prohaska. Mil�n�ban meg voltak vele el�gedve �s legt�bbsz�r az �tlag feletti volt a teljes�tm�nye, de az Inter leigazolta a n�met Hanzi M�llert, �gy az osztr�k k�z�pp�ly�snak mennie kellett. S b�r Dino Viola egyszer azt nyilatkozta, hogy sohasem fog olyan j�t�kost megvenni, aki m�sik csapatn�l feleslegess� vagy l�tsz�mfelettiv� v�lt, most m�gsem habozik �s megszerzi az osztr�kot. Az �j fi� j�vetele nem mindenki k�r�ben v�lt ki pozit�v visszhangot az olasz f�v�rosban, vannak, akik sz�vesebben l�tt�k volna az osztr�k labdar�g� v�logatott csapatt�rs�t, Schachnert Roma mezbe b�jva. Liedholm viszont el�gedetten nyilatkozik: "A mi�nk lesz Olaszorsz�g leger�sebb k�z�pp�ly�s sora. Falcao, Di Bartolomei �s az osztr�k. Megl�tj�tok majd, hogy mire lesz k�pes a Roma, milyen sz�p j�t�kot fogunk j�tszani. Ez egy fontos igazol�s, k�l�n�sen a mi j�t�krendszer�nk miatt. Ne felejts�k el, hogy Prohaska az elm�lt �vben az Inter egyik legjobb j�t�kosa volt �s kiegyenl�tett teljes�tm�nyt ny�jtott �s ez azt jelenti, hogy r� b�rmelyik pillanatban sz�m�thatunk majd. Ehhez m�g tegy�k hozz�, hogy bizony�tani akar majd, hogy az Intern�l rosszul tett�k, amikor lemondtak r�la." De az osztr�k megszerz�s�vel sok �j k�rd�s is ad�dik. Mi lesz Ancelottival, ha m�gis teljes �rt�k� j�t�kos lesz? Az osztr�k esetleg csak addig kell, am�g Carlo 100%-os �llapotban nem lesz? Sokan r�ad�sul �gy v�lik, hogy Prohaska �s Di Bartolomei j�t�kst�lusa is igen hasonl�, �gy felmer�l annak is a lehet�s�ge is, hogy a kapit�ny t�vozik a Rom�t�l. De a szurkol�k err�l hallani sem akarnak. A j�niusi Giallorossi magazin (Egy a vezet�s�gt�l f�ggetlen, a csapattal foglalkoz� havilap volt. Mivel f�ggetlen, ak�r kritik�t is megfogalmazhatott a vezet�s�ggel szemben, nem �gy mint ma pl. a LaRoma...) c�mlapj�n nem v�letlen�l l�that� a kapit�ny, felette az �r�s: "Di Bartolomei deve rimanere alla Roma", azaz a Rom�n�l kell maradnia. Az igazol�sokkal, kiszemeltekkel, tal�lgat�sokkal foglalkoz� cikkben t�bbek k�z�tt ez �ll: "Di Bartolomei olyan j�t�kos, akit semmi p�nz�rt sem szabad eladni. Olyan, mint Antognoni a Fiorentin�ban, Baresi a Mil�nban, Tardelli a Juventusban, Beccalossi az Interben vagy Dossena a Torin�ban. Egy elmozd�thatatlan eleme a Roma j�t�k�nak, egy szimb�lum, akihez ragaszkodni kell �s aki k�r� kell �p�teni a bajnoki c�m csapat�t. S ne felejts�k el, hogy Di Bartolomei k�tszer egym�s ut�n megnyerette a g�lkir�lyi c�met Pruzz�val �s a remek ind�t�saival teljesen megv�ltoztatta Bruno Contit is. Ugyanakkor Di Bartolomei a kevesek egyike Olaszorsz�gban, aki tegez� viszonyban van a labd�val. Neki ez olyan term�szetes, mint ahogy eszik vagy olvas. A labd�r�l m�r nincs mit tanulnia, �gy van ideje, hogy tanulm�nyozza az ellenfelet �s kisz�m�tsa a t�rsak helyezked�s�t. H�nyan vannak olyanok It�li�ban, mint Di Bartolomei? Nagyon kevesen. M�g ha Bearzot (az akkori olasz sz�vets�gi kapit�ny; F72) nincs is ezen a v�lem�nyen. De Viola �s Liedholm is viselkedhetnek �gy, mint a sz�vets�gi kapit�ny? A v�laszunk: egy�rtelm�en nem!" �gy azt�n a szurkol�k megk�nnyebb�lhetnek, a kapit�ny v�g�l marad R�m�ban. Az �j j�t�kosok k�z�l viszont nem Prohaska az egyed�li. A Perugia csapat�b�l �rkezik a v�d� Nappi, akit Liedholm m�r r�g�ta szeretett volna Roma mezben l�tni. R� a kispadon sz�m�t a mester, hogy ha kell helyettes�tse Nel�t vagy �ppen Vierchowodot. Igen, Pietro Vierchowodot... A j�t�kos tulajdonjoga a Sampdori��, de az 1981/82-es szezonban a Fiorentin�ban j�tszott k�lcs�nben. Mivel a genovai csapat feljutott a legjobbak k�z�, Mantovani, a Samp eln�ke szeretn� �t �jra a saj�t csapat�ban l�tni. Az orosz sz�rmaz�s� j�t�kos az egyik leg�g�retesebb �s legtehets�gesebb olasz v�d�, �gy nem csoda ha a f�l Serie A meg akarja �t szerezni. A Fiorentina azt szeretn� ha m�g egy �vig n�luk maradna, Dino Viola is mindent megtesz, hogy a f�v�rosba cs�b�tsa a h�tv�det, de a Juventus vezet�i is elsz�ntak. Hetekig tart� tal�lgat�sok �s egyeztet�sek ut�n azt�n Dino Viola nyer: a v�d� egy �vre az AS Rom�hoz �rkezik k�lcs�nbe, cser�be a genovai csapathoz Bonetti �s Maggiora szerz�dik. Nem kis szerepe van az �zletben a Sampdoria eln�k�nek, Paolo Mantovaninak sem, aki r�mai �s bar�ti sz�lak f�zik Viol�hoz. Ezzel m�r k�t �j h�tv�d is a f�v�rosba �rkezett, de Dino Viola nem el�gszik meg ennyivel �s megszerzi a sokak �ltal m�r �regnek tartott, b�r m�g csak 29 �ves Malder�t is a m�sodoszt�lyba kiesett Mil�nt�l. Maldera is Liedholm egyik r�gi �lma volt. Az el�z� id�nyben hossz� s�r�l�se miatt nem sokat szerepelt a piros-fekete csapatban. "Eddig t�bbet kellett volna el�rnem a p�lyafut�som alatt." - nyilatkozza a v�d�, majd �gy folytatja: "Az�rt is j�ttem R�m�ba, hogy Liedholmmal bep�toljam az elvesztegetett id�t. Bal oldali v�d�t fogok j�tszani. Vierchowoddal, Prohask�val �s a t�bbiekkel egy�tt felvehetj�k a versenyt a Juventussal a bajnoki c�m�rt foly� harcban. A Rom�ban van r�ad�sul Falcao �s egy vil�gbajnok is, egy bizonyos Bruno Conti. A Mil�nn�l m�r 28 �vesen �regnek tartottak. Megl�tj�tok, itt majd �jra megfiatalodom." A v�delem ezzel meg is lenne. A k�z�pp�ly�ra is �rkezik m�g egy �j szerzem�ny, a mind�ssze 20 esztend�s Claudio Valigi. A j�t�kos a harmadik lig�s Ternana piros-z�ld mez�t cser�li le bord�-s�rg�ra. A Roma megfigyel�i m�r j� ideje figyelemmel k�s�rik a fi� fejl�d�s�t. A tavalyi �tigazol�si id�szakban is felmer�lt a megszerz�se, de v�g�l csak most ny�ron igazolt a Rom�hoz. Tiszt�ban van vele, hogy legink�bb a kispadon sz�m�tanak majd r�, m�gis boldogon j�n az �r�k V�rosba: "Olyan j�t�kosok vannak el�ttem, mint Falcao, Prohaska vagy Di Bartolomei, �gy nem is gondolhatok arra, hogy sok lehet�s�gem lesz. �gy azt�n ebben az id�nyben megpr�b�lok a lehet� legt�bbet tanulni, �s szerintem ilyen szt�rok mellett ez nem is lesz neh�z. Nagyon boldog vagyok, hogy a Rom�n�l k�t�ttem ki. Tudom, hogy Liedholm mester elismer engem. A most kezd�d� kaland kifejezetten az �nyemre van." S hogy a csat�rposzton se maradjon a csapat �j n�v n�lk�l, 1,2 milli�rd l�r��rt, vagyis az �j szerzem�nyek k�z�l a legdr�g�bban, R�m�ba k�lt�zik a 23 �ves Maurizio Iorio is. Az el�z� �vben a Serie B-s Bari csapat�t er�s�tette �s a g�ll�v�list�n 18 g�llal a m�sodik helyen v�gzett. T�bb csapat is �rdekl�d�tt ut�na, az Avellino, a Milan �s m�s alakulatok. "Nem nagyon tudtam, hogy mik�nt haladnak a t�rgyal�sok, minden reggel k�v�ncsian olvastam az �js�gokat, mik a leg�jabb h�rek. Egy dologban biztos voltam, hogy a Bari el fog engem adni." Majd a sok �rdekl�d� k�z�l a Bari v�g�l a Rom�val �llapodik meg. �n is a Rom�nak szurkoltam. Azaz abban rem�nykedtem a legink�bb, hogy a Rom�hoz igazolok. Annyi j�t hallottam Liedholmr�l: azt mondj�k, hogy kiv�l� szakember �s remek�l tudja kamatoztatni a j�t�kosok k�pess�geit. A Roma j�t�ka pedig nagyon tetszik: a z�na, a j�t�k gyorsas�ga. Szinte el se hiszem, hogy itt lehetek." J�lius 14-ig, azaz az �tigazol�si id�szak v�ge el�tt m�g egy j�t�kos t�vozik a csapatt�l, az el�z� szezonban mind�ssze n�gy alkalommal p�ly�ra l�pett csat�r, Ugolotti szerz�dik a Pis�hoz. A j�t�kosok el�sz�r j�lius 19-�n tal�lkoznak a Villa Pamphiliben, a csapat hivatalos bemutat�s�n. Hi�nyoznak m�g a vil�gbajnoks�got megj�rt labdar�g�k: Conti, Falcao, Prohaska, Vierchowod. Nincs a helysz�nen Nils Liedholm edz� sem, � egyenesen az edz�t�bor helysz�n�re, az �szak-olaszorsz�gi Brunic�ba siet. A csapatr�l �s az �j j�t�kosokr�l Dino Viola besz�l: "�dv�zl�m a csapatot, az �jakat �s a r�gieket. A r�giek k�z�tt is vannak �jak, hiszen Ancelotti �s Giovanelli gy�gyul�ban vannak a s�r�l�seikb�l. Nela �s Chierico v�gleg a mi�nk. Nappit m�r k�t �vvel ezel�tt is meg akartuk szerezni. Egy m�rk�z�st k�vet�en az �rdekl�d�s�nket hallva azt mondta: ez�ttal is csak hitegetni fogtok? Malder�t se most akartuk el�sz�r leigazolni. Aldo m�g fiatal, m�gha sokan �regnek is tartj�k m�r. Iori�t csak most ismertem meg szem�lyesen, de m�r r�g�ta figyelj�k, a t�mad�sokn�l kis �l�nks�get visz majd a j�t�kunkba. Valigi egy nagy tehets�g, komoly vesz�lyt jelent n�h�ny kezd�j�t�kosunk sz�m�ra." Viola bemutatja a h�rom szponzort is (Barilla, Bassetti, Patrick), majd �gy fejezi be a besz�d�t: "Minden adott ahhoz, hogy megadj�tok R�m�nak azt, amire 40 �v �ta v�r, vagyis a bajnoki c�met." A legk�s�bb - a szok�s�hoz h�ven - a brazil Falcao csatlakozik az �j id�nyre k�sz�l� csapathoz, amit t�bben is a szem�re vetnek. Mi�rt j�rnak neki mindig nagyobb kiv�lts�gok, mint a t�bbieknek? R�ad�sul a brazilt nagyon megviselte a vil�gbajnoki kudarc. "K�sz v�ge, felhagyok a labdar�g�ssal, valami �j szakm�t keresek magamnak." - ezekkel a szavakkal hagyta el Barcelon�t. �gy eml�kezik erre a Giallorossi magazin has�bjain: - "T�nyleg igaz Paolo, hogy Spanyolorsz�gban a veres�g ut�n arra is gondolt, hogy abbahagyja a focit? - Igen, igaz. Sok�ig az�rt nem tartott, tal�n n�h�ny napig. Azt�n lassan az ido j� orvosnak bizonyult. De mindenesetre val�ban megfordult a dolog a fejemben �s abban a pillanatban nem is nagyon l�ttam m�s megold�st. Olyan volt, mintha meg�llt volna az �let. De nem csak nekem, hanem eg�sz Braz�li�nak. Tal�n neh�z ezt meg�rtetni �s elmagyar�zni, m�g ha a labdar�g�s It�li�ban is igazi szenved�ly. De n�lunk tal�n m�g ann�l is t�bb, Braz�li�ban egy nemzeti �rz�s. �s egy vil�gbajnoks�g mindig csak fokozza ezeket az �rz�seket." Majd az interj�ban �tt�rnek az olasz bajnoks�gra �s a Rom�ra is. - "Garant�lhatom, hogy a p�ly�n mindig egy olyan Falca�t fogtok l�tni, aki ki akarja hozni mag�b�l a maximumot. - Ez tal�n a legjobb m�dja, hogy a ny�ri pol�mi�kat le lehessen v�gre z�rni. - Ezeket a pol�mi�kat sohasem �n kre�ltam. 30 napom volt arra, hogy �lvezzem a nyaral�st �s ha �sszed�l is a vil�g, a szabads�ghoz val� jogomr�l nem vagyok hajland� lemondani. - Ez lesz a harmadik id�nye a Rom�val �s j�niusban le fog j�rni a szerz�d�se. Hossz� menetre sz�m�thatunk? - Az eln�k annyit mondott, hogy majd janu�rban besz�l�nk a szerz�d�sr�l. Hozz�teszem: nem tudok ennyivel el�tte d�nteni ilyen fontos dolgokr�l, amit esetleg ma m�g nem is ismert dolgok is befoly�solhatnak majd. - K�vethetn� ak�r Brady vagy Prohaska p�ld�j�t is, vagyis hogy elhagyja a Rom�t, de egy m�sik olasz csapat kedv��rt? - Nem tudom. De szeretn�m �jra meger�s�teni az �rz�seimet a Roma szurkol�k ir�nt, akik amikor 1980 augusztus�ban meg�rkeztem R�m�ba t�bb ezren j�ttek el�m a rep�l�t�rre �s �gy fogadtak, mint egy igazi p�ldak�p�ket, holott m�g nem is ismertek. Az�ta mindig �gy �reztem, hogy az ad�suk vagyok. - H�t akkor a scudett�ra lenne sz�ks�g! - Nagy �r�m lenne, csak�gy mint az olaszok vil�gbajnoki c�me, amit 44 �v ut�n szereztek meg �jra, hiszen az Squadra Azzurra utolj�ra 1938-ban diadalmaskodott. A bajnoki c�m pedig 41 �v ut�n t�rne vissza R�m�ba. - Viszont mint mindig, sz�molni kell az egyre er�sebb Juventusszal. - A Juve a nagy es�lyes, ez nem is lehet k�ts�ges. Megk�sz�n�m Pruzz�nak, hogy a Falcao-Conti p�rost er�sebbnek tartja a Boniek-Platini kett�sn�l. De szerintem a Juve akkor is nagyon j� csapat �s ne felejts�k, hogy a bajnoks�gban van lehet�s�g egy-egy botl�st is kijav�tani, nem egy kies�ses rendszer, ahol a favorit egy m�rk�z�sen is elbukhat. - Sz�val akkor Juve-Roma p�rharc v�rhat�? - Az Inter �s a Fiorentina is meger�s�dtek �s a Napoli Diazzal egy remek j�t�kost igazolt. Az �j k�lf�ldiek mind nagyon j�k, de ink�bb nem �ll�tan�k fel k�zt�k sorrendet. - Hogy ha m�r a vil�gbajnoks�gr�l �s a bajnoks�gr�l is sz� volt: milyen kihat�sa lesz az olasz csapat siker�nek a k�vetkez� szezonra? - H�t ez egyszer�. Az eg�sz vil�g Olaszorsz�gra fog figyelni, hogy megtudja mi is t�rt�nik a foci ter�n. A spanyolorsz�gi gy�zelemmel It�lia lett a nemzetk�zi labdar�g�s vezet� orsz�ga." A felk�sz�l�s �s az el�k�sz�leti m�rk�z�sek sor�n Liedholm meg akarja tal�lni Di Bartolomei hely�t. A p�lyafut�sa sor�n eddig mindig a k�z�pp�ly�n j�tszott a csapatkapit�ny, de az �j szerzem�ny Prohaska is gyakorlatilag ugyanazon a poszton szerepel, mint Agostino. Liedholm viszont t�l j� j�t�kosnak tartja Di Bartolomeit ahhoz, hogy kimaradjon a kezd�csapatb�l, ez�rt a j�t�kst�lus�nak �s er�nyeinek megfelel� �j posztot tal�l neki: a s�pr�get� posztot. De t�mad�sokn�l egy sorral ak�r el�bbre is mer�szkedhet, �s remek ind�t�saival kiszolg�lhatja a csapatt�rsait. S egy m�sik nem mell�kes �jdons�g a Roma h�za t�j�n: a labdar�g�csapatok k�z�l m�sodikk�nt (a Cosmos ut�n), az eur�pai csapatok k�z�l els�k�nt Trigori�ba bevezetik a sz�m�t�g�pes rendszert. Ez nem kis fejl�d�snek sz�m�t, minden adat, minden inform�ci� az g�pekben van. A jegyal�d�sokat megk�nny�ti, a j�t�kosok er�nl�ti tesztjeinek az eredm�nyeit vizsg�lja, az edz�sprogramokat seg�t �ssze�ll�tani. A rendszert szeptemberben vezetik be. A szezon kezdete el�tt hi�ba er�s�d�tt meg l�tsz�lag a Roma, a kritikusok t�bbs�ge, na �s persze a t�ls�lyban l�v� �szaki lapok a Juventust tartj�k a bajnoks�g igazi es�lyes�nek. Valaki egyenesen od�ig megy, hogy k�r elkezdeni is a szezont, hiszen a vil�gbajnok olasz v�logatott szt�rjaival �s k�t olyan k�lf�ldi labdazsongl�rrel, mint Platini �s Boniek telet�zdelt csapatnak nem is lehet ellenfele. K�rd�s teh�t, hogy meg�ll�thatja-e valaki egy�ltal�n ezt a nagyon er�s Juventust? H�t l�ssuk az 1982/83-as id�nyt m�rk�z�sr�l m�rk�z�sre...   A 60-as �vekkel el�gedettek lehetnek a "s�rga-piros" szurkol�k. K�t Olasz Kup�t ('64 �s '69) is megnyertek, valamint �rt�kes j�t�kosok �lt�tt�k magukra a Roma mez�t Lojacono, Schiaffino, Angelillo, Losi e "Picchio" De Sisti. F�leg a 69-es Olasz Kupa gy�zelme eml�kezetes, melyet Alvaro Marchini eln�ks�ge �s a "m�gus" Helenio Herrera technikai vezet� idej�n szereztek. Ennek az id�szaknak a g�ll�v�i k�z�l "Ciccio" Cordova �s Fabio Capello sok �vvel k�s�bb, mint edz�k t�rtek vissza a Rom�ba. Egy eml�kekben gazdag id�szak ez, melyek k�z�l egy igen szomor�, ez Giuliano Taccola nev�hez k�t�dik, aki egy tragikus m�rciusi vas�rnapon Cagliari �lt�z�iben halt meg. A 70-es �veket Gaetano Anzalone eln�ks�ge jellemezte, kinek igen j� meg�rz�se volt Nils Liedholm Rom�ba hozatala. A "b�r�" �rdeme volt fiatal j�t�kosok �rt�kes�t�se, mint Rocca �s Di Bartolomei. Nem hi�nyzott a kiv�l� helyez�s sem, 1974-75-ben a harmadik hely. '79 nyar�n a Roma t�rt�nete fordul�ponthoz �rt. Eln�ke Dino Viola lett, egy f�rfi, aki a r�mai csapatot az olasz foci �lvonal�ba vihette volna. Ironikus, makacs, kis m�rt�kben hajland� toler�lni a foci hagyom�nyos erej�t, megszerezte a Roma m�sodik jelv�ny�t �s felejthetetlen m�rk�z�seknek voltak r�sztvev�i a Boniperti vezette Juventus ellen. M�r az els� szezonban megv�ltozott a l�gk�r. Visszahozta a Rom�ba Liedholmot, Viola r�gt�n sikert �rt el: az Olasz Kupa gy�zelem a Torino k�r�ra. Fiatal rem�nys�geknek adott lehet�s�get, mint Bruno Conti �s Ancelotti, m�g Pruzzo bizony�totta bomb�z� k�pess�g�t. 1980-81-ben kezd�d�tt a Juventus elleni v�gel�thatatlan csata. A szezon v�g�n meger�s�dtek a "fekete-feh�r"-ek, de a gy�zelemben ma, oly sok �v ut�n is �gy l�tjuk, hogy a torinoi k�zdelem igazs�gtalanul t�r�lt h�res Turone g�lja, sokat nyom a latba. Ennek kompenz�l�s�ra az Olasz Kup�ban a Roma �jra gy�z�tt, �s t�rt�nek tal�n legjobb v�tel�t csin�lta Paulo Roberto Falcao-val. A k�vetkez� bajnoks�gon a "s�rga-piros"-ak vesztettek a lend�letb�l a sorozatos s�r�l�seknek, f�leg Anzelotti-�nak k�sz�nhet�en. 1982-83-ban v�gre teljes�lt a v�rva-v�rt gy�zelem. Pruzzo g�lj�val, mely a Genova elleni d�ntetlent eredm�nyezte, a Roma matemetikailag "Olasz Bajnok" lett. Liedholm csapata t�k�letes "g�pezet" volt. Sziklaszil�rd v�delem legy�zhetetlen pill�rekkel, mint Tancredi, Vierchowod, Nela �s Maldera; felejthetetlen k�z�pp�ly�sok, ahol Di Bartolomei, Falcao, Ancelotti �s Proh�szka tev�kenykedett; robban� csat�rsor a bomb�z� Pruzzo-val �s Bruno Conti-val, akik meg�ll�thatatlanul t�madtak. Roma �nk�v�letbe ker�lt egy fantasztikus gy�zelemmel, �s Antonello Venditti egy felejthetetlen l�gk�rt hozott l�tre, egy csod�latos dal megkompon�l�s�val, mely a Roma himnusz�v� v�lt. A t�rt�net�nek k�vetkez� id�szaka a nagy veres�gek korszaka. A Juventus csak k�t pontos el�nnyel gy�z�tt a Roma ellen, de a "s�rga-piros" n�pnek a legf�jdalmasabb esem�ny a Bajnokok Kup�j�nak d�nt�je marad, melyben vesz�tettek a Liverpool ellen. A Rom�nak mindene megvolt a v�gs� gy�zelemhez. A csapat nagyon er�s volt, de f�k�pp egy megism�telhetetlen lehet�s�get kapott az Olimpico-ban a d�nt� megv�v�s�val. A Roma gy�zelme m�r meg�rtnak t�nt. Liedholm csapat�nak el�rejut�sa meg�ll�thatatlannak t�nt. Goteborg, CSKA Sofia, Dinamo Berlino �s Dundee United csapatait k�l�n�sebb probl�ma n�lk�l vert�k ki. Majd el�rkezett a nagy nap, egy eg�sz v�ros volt ott, hogy szurkoljanak a Rom�nak. A Liverpool azonban a "s�rga-piros"-ak tenger�re a legnagyobb pofont m�rte. Az angolok feladt�k a leck�t a "s�rga-piros"-aknak, akik Neil g�lj�ra csak Pruzzo fejes�vel tudtak v�laszolni. Azt�n a romaiak megbabon�z�s�r�l a "boh�c" Bruce Grobbelaar gondoskodott. Ezen az est�n eg�sz R�ma k�nnyekben t�rt ki. A szezon az n-edik Olasz Kupa megnyer�s�vel z�rult: egy olyan sikerrel, amit val�j�ban senkinek nem volt kedve meg�nnepelni. Az Olimpico-beli veres�g a Bajnokok Kup�j�ban Viola id�szak�nak lass� hanyatl�s�t jelezte. 1985-86-ban ugr�lt �r�m�ben Sven Goran Erikssonnal a kispadon. A Lecce, azonban r�sztvev�je volt a Roma m�sik t�rt�nelmi veres�g�nek: mely megszak�tott egy meg�ll�thatatlannak t�n� fejl�d�st, mely sz�tz�zhatta volna a Juventus ellen�ll�s�t. Az �jabb, hatodik Olasz Kupa megnyer�se sov�ny vigasz volt. A k�vetkez� �vek �jabb hi�baval� k�s�rleteket jelentettek a kor�bbi t�nd�kl�shez val� visszat�r�shez. Viola m�g egyszer visszah�vta Liedholmot, de ez�ttal a csoda �gy t�nik elmaradt.A "s�rga-pirosak" iskol�j�nak egyik legjobb talentuma: Giuseppe Giannini volt. Liedholm h�seinek �rny�k�ban n�tt fel, egy a Roma sz�m�ra kev�ss� boldog id�szakban �rte el �retts�g�t �s a Nemzeti v�logatottban is k�nytelen volt elszenvedni Olaszorsz�g '90-ben bek�vetkezett cs�fos veres�g�t. Viola elt�n�s�nek �v�ben, '91-ben �gy t�nt a csapat �jra mag�hoz t�r. Bejutott az UEFA Kupa d�nt�j�be az Interrel egy�tt, de Ottavio Bianchi vezet�se alatt begy�jt�tte az n- edik csal�d�s�t: a mil�n�i 0-2 -es veres�gre csak Rizzitelli egyetlen g�lj�val tudott v�laszolni az Olimpicoban. A Szuperkup�ban sem ment jobban: �jabb veres�g a Sampdoria (0-1) ellen.Egyed�li siker, mondhatn�nk, az Olasz Kupa. Dino Viola-t Ciarrapico k�vette, aki azonban csak 1992-93-ig maradt, ami azt illeti k�z�pszer� eredm�nyekkel. Egy olyan id�szak ez, mely megnyitja az utat egy �jabb t�rt�nelmi fordulatnak: Franco Sensi eln�ks�g�nek. A Rom�t igazi r�maiakkal �ll�tott�k helyre. Az eln�k, a szurkol�k, egy trasteverei r�mait : Carlo Mazzone-t h�vt�k meg a csapat eln�k�nek. Eredm�ny azonban kev�s volt, a technikai vezet�s f�leg annak az �rt�kel�s�vel t�nt ki, aki a Roma iskol�j�nak tal�n a legjobbja : Francesco Totti. Egy szezonon �t tart� megbesz�l�s ut�n, Carlos Bianchi k�s�rlet�t jelezve, az eln�k Sensi egy technikai �j�t�sba fogott, mely Zdenek Zeman volt. A cseh szakember alkalmaz�sa fontos j�t�kosok, mint Cafu �s Candela �rkez�s�t jelentette, valamint Tommasi �s Delvecchio meger�s�t�s�t, nemk�l�nben Francesco Totti v�gleges szentes�t�s�t. �s m�g mindig semmi gy�zelem. Az 1990-2000-es szezonban bek�vetkezik a fordulat. A Roma szurkol�i egy hossz�, sikertelen id�szak ut�n gy�zelmet k�veteltek �s Sensi eln�k elhat�rozta, hogy bizalmat ad egy gy�ztes szakembernek, aki Fabio Capello volt. � j�l ismerte a k�r�lm�nyeket �s k�sz volt a "s�rga-pirosak" klubj�ba �tk�lt�zni, rendelkez�sre bocs�tani manageri k�pess�geit. Magas szint� tud�ssal rendelkez� j�t�kosok csoportj�t helyezte el�t�rbe. T�bbek k�z�tt ekkor �rkezett Montella �s Nakata. R�gt�n j� �vnek �g�rkezett. A Roma g�lt l�tt �s gy�z�tt, hossz� ideig az els�k csoportj�ban maradt. A szezon v�ghajr�j�ban azonban elvesz�tett�k a talajt a l�buk al�l �s a hatodik helyre zuhantak. Az epil�gus enn�l m�g keser�bb az unokatestv�rnek sz�m�t� Lazio v�gs� gy�zelm�vel. Capello azonban nem olyan szakember, aki csak v�rja a gy�zelmet. �gy a 2000-01-es szezon egy meg�ll�thatatlan el�menetelt hozott. A Roma legy�zte ellenfeleit a kezdett�l a v�g�ig mindv�gig ura maradva a bajnoks�gnak. Cselsz�v� ellen�k egyed�l Ancelotti Juventusa volt, akiknek azonban el kellett fogadniuk a vitathatatlan fels�bbs�get: a Roma 75 pontos rekorddal gy�z�tt a bajnoks�g 18 csapat�b�l. A r�sztvev�k k�z�l Battistuta kirobban� sikerszerz�je a szezonnak 20 g�lj�val, Montella, aki a meccseken d�nt� g�lokat r�gott �s Totti, aki igazi tehets�g �s vezet�.A harmadik diadal volt �s a "s�rga-pirosak" tengere a Circus Maximusban gy�lt �ssze a hetekig tart� �nnepre. A bajnoks�gon aratott gy�zelem hozz�j�rult ahhoz, hogy a Roma biztos�tsa hely�t az olasz foci elitj�ben.