Bevezet�s Szinte naponta halljuk/olvassuk ezen kifejez�seket m�s mûsz�kkal egyetemben. Vannak, akik nagyon is �rtik, hogy mirõl van sz�, m�sok viszont ink�bb hallgatnak, nem mernek a t�m�hoz sz�lni, hiszen nem j�rtasak a teniszben, f�l�nken pislantanak a TV k�pernyõj�re, amikor egy-egy nagy m�rkõz�st k�zvet�t valamely csatorna. Mi�rt olyan a p�lya, amilyen? Mi�rt nem egyes�vel sz�molj�k a pontokat, mint pl. a fociban? S m�g sorolhatn�nk. Sokan vannak, akik sz�vesen kipr�b�ln�k a teniszez�st, de f�lnek att�l, hogy mi is k�vetkezik azut�n, amikor fell�pnek a p�ly�ra. M�sok viszont �gy �rzik, minden k�nnyen megy majd, hiszen l�tt�k a TV-ben: k�t ember ide-oda szaladg�l a p�ly�n �s egym�snak �ti a labd�t - nem is olyan bonyolult ez. Val�ban nem, addig, am�g az ember a TV-ben �lvezi. Ellenben t�bbsz�r tapasztaltam magam is (fõleg felnõttekkel val� teniszez�seim sor�n), hogy m�r akkor elõj�nnek a mi�rt?-ek �s hogyis van az?-ok, amikor csak a p�lya fel�p�t�s�t, az alap�ll�st magyar�zom t�rsaimnak. �s akkor m�g nem is sz�ltam az alap�t�sekrõl, a tests�ly �thelyez�s�rõl, a l�bmunk�r�l �s a gondolkod�s fontoss�g�r�l. Az al�bbiakban azokat szeretn�nk bevezetni a tenisz fort�lyaiba �s sz�ps�geibe, akik eddig csak t�volr�l szeml�lt�k a feh�r sportot (azaz most m�r nem is annyira feh�r - gondoljunk csak a Williams testv�rek "ruhak�ltem�nyeire", hogy Agassit ne is eml�tsem, aki voltak�ppen szak�tott a tenisz feh�rs�g�vel, amikor fekete mezben jelent meg a p�ly�n): term�szetesen �gy m�g nem lehet kijutni a Wimbledon-i bajnoks�gra, de az olvasm�nyos ismertetõ r�v�n (nem a szab�lyok sz�raz ismertet�s�vel) ha nem is futnak r�gt�n a teniszp�ly�ra, de j�rtasak lesznek benne s m�r nem kell hallgatniuk, ha a tenisz szerelmeseinek t�rsas�g�ba ker�lnek. Mert higgye el, kedves �rdeklõdõ, ha egyszer megszereti ezt a sport�gat, rajong�sa �r�kk� tart majd. Elõsz�r is, hogyan defini�lhatn�nk a tenisz sz�t? P�ld�ul: K�t vagy n�gy j�t�kos, �tõvel felszerelkezve egy h�l� f�l�tt egy t�glalap alak� p�ly�ra �ti oda-vissza a labd�t. Ha a h�l� f�l�tt eggyel t�bbsz�r �t�d az ellenfeled t�rfel�re a labd�t, mint õ a ti�dre, akkor szerzel egy pontot. Ha elegendõ pontot gyûjtesz, akkor ti�d a j�t�k, ha elegendõ j�t�kot, akkor a m�rkõz�s is. Vagy �gy: t�glalap alak�, sim�ra hengerelt gyepes vagy salakos p�ly�n k�t vagy n�gy j�t�kos �ltal j�tszott labdaj�t�k; a p�lya k�zep�n keresztben kifesz�tett alacsony h�l� f�l�tt kell a teniszlabd�t �tõvel �t�tni, ill. vissza�tni. (A magyar nyelv �rtelmezõ sz�t�ra) N�h�ny sz�ban a t�rt�net�rõl... A tenisz õskor�r�l k�l�n�s �s �rdekes tud�s�t�sok maradtak fenn. �me k�z�l�k n�h�ny: A velencei Donato Vallutti Kr�nik�j�ban arr�l ad h�rt, hogy az altopassi�i �tk�zetben (1324) fogs�gba esett francia lovagok egy "tenez" nevû j�t�kot mutattak be. T�vedett. Ezt a j�t�kot Franciaorsz�gban "jeu de paume"-nak h�vt�k. A "Tenez!" aff�le csataki�lt�s volt. A meccs kezdetekor az adogat� hars�nyan figyelmeztette a fogad�t: "Vigy�zz! Fogadd!" Viszont elterjedt… "A franci�k t�bbet labd�znak, mint a f�ldkereks�g �sszes kereszt�nyei egy�ttv�ve. Az orsz�got ellepik a labdah�zak, sz�muk sokszorosan fel�lm�lja a templomok�t. A franci�k �tõvel a kez�kben sz�letnek. J�tszanak gyerekek, j�tszanak nõk, j�tszanak iparosok. T�bb Franciaorsz�gban a teniszj�t�kos, mint Angli�ban a r�szeg." (Sir Robert Dellington iskolamester) "Messzire hallatszott az eleven tapsol�s, amely minden siker�lt csap�st elk�s�rt. A j�tsz�k mindegyike j� termetû, erõs ifj� ember volt, r�vid �s szoros feh�r �lt�z�kben. A feleket apr� sz�nes jelv�ny k�l�nb�ztette meg egym�st�l. K�l�n�sen tetszetõsnek tûnt az a mozdulat, amellyel az �tni k�sz�lõ a labda el� �llt. Fut� helyzetbõl megtorpanva, test�t elõre d�ntve szegezte �tõj�t a labd�nak, �s ekkor eml�keztetett a borghesei v�v�k mozdulat�ra. Azzal, hogy futva t�madt a labd�ra, megsokszorozta �t�s�nek erej�t. Az ellenf�l minden egyes alkalommal igyekezett a labd�t vissza�tni. �gy r�ppent az ide-oda, m�g v�g�l a t�r k�zep�n fekve maradt." (Johann Wolfgang Goethe, 1786) Idehaza sem maradtunk el t�ls�gosan a t�bbiektõl: Comenius Amos J�nos, a nagy cseh tud�s a 17. sz�zadban S�rospatakon professzorkodott. Az ott �rott vil�gh�rû mûv�ben, az Orbis Pictusban a k�vetkezõket jegyzi: "A laptaverõ h�zban j�dzanak lapt�st, amellyet az eggyik el�t, a m�sik elfog a h�l� form�n csin�lt lapock�val, �s ez a nemesek j�t�ka a testnek mozgat�s�ra." Ha a lapock�t lapocsk�nak olvassuk, akkor az õstenisz�tõt l�tjuk magunk elõtt. �s akkor j�n Sz�chenyi gr�f 1823-ban: "Grosvenor Robert lorddal j�tszottam labd�t. Adott nekem tizen�t elõnyt. Valamennyi j�t�kot megnyertem. A lord v�g�l d�h�s lett �s agyon akart v�gni. Erre eldobtam a rakettet �s nem j�tszottam tov�bb." �s hogy honnan j�n a teniszmeccs pontjainak furcsa sz�moz�sa? Term�szetesen erre is van egy legenda. Arr�l van ugyanis sz�, hogy egy hatalmas �ralapot akasztottak a falra. A nagymutat�val jelezt�k a labdamenetek alakul�s�t, a kismutat�val a j�t�kok�t. Egy po�n egy negyed�ra elõre a nagymutat�val=15 perc, azt�n 30 perc, 45. Hogy mi�rt lett 40, a r�vid�t�seikrõl oly h�res angolok a megmagyar�z�i: mennyivel sp�rol�sabb fortyfive helyett csak forty-t mondani. Az angolok a teniszt a korai korszakban egyenesen az arisztokr�cia j�t�k�nak tartott�k, a 19. sz�zad nyolcvanas �veiben nem voltak hobbiteniszezõk, a b�rki sz�m�ra nyitott p�ly�k csak a m�lt sz�zad hatvanas �veiben terjedtek el. Addig a tenisz klubokban, elsõsorban mag�ntulajdon� p�ly�kon ûz�tt sport volt, csak sokkal k�sõbb v�lt t�meges sportt�. A modern �rtelemben vett tenisz alig sz�z �vre tekinthet vissza, m�s sportokhoz k�pest viszonylag fiatal. A tenisz elõdj�nek sz�m�t� real vagy royal teniszt viszont �vsz�zadokon kereszt�l j�tszott�k. A p�ly�k m�rete k�l�nb�zõ volt �s a szab�lyokat gyakran menet k�zben tal�lt�k ki. Azt�n egy 1873. �vi decemberi d�lut�non egy angol �riember, Walter Wingfield õrnagy bemutatott egy �j t�rsas�gi j�t�kot, amelyet Sphairistike-nek nevezett el. Maga a sz� a g�r�g labdaj�t�k sz�b�l ered, de az emberek nehezen tudt�k kiejteni �s megjegyezni, ez�rt hamar �tkeresztelt�k teniszre. Ennek angol megfelelõje a lawn tennis volt. Ennek csak annyi az oka, hogy eleinte f�v�n j�tszott�k, m�r csak az�rt is, mert a teniszp�lya elej�ben megegyezett a krokettp�ly�val. Wingfield õrmester elhat�rozta, hogy szabv�nyos�tja ezt a j�t�kot, �s n�h�ny �j szab�lyt is alkot. Az �tleteit mindig is nagyon j�l tudta eladni, ez�rt az ismerõsei k�z�l senkit sem lepett meg, amikor az õrnagy megjelent az �gynevezett teniszk�szlet�vel, amelyben szab�lyk�nyv, labd�k, �tõk, k�l�nleges, indiai gumib�l k�sz�lt sark� cipõk voltak. Emellett speci�lis m�rõszalag is, amelynek seg�ts�g�vel biztos�tani lehetett, hogy a h�l� mindig pontosan �s a szab�lyoknak megfelelõen fesz�lj�n. A tenisz vil�gh�d�t� �tj�n 1874-ben meg�rkezett az Egyes�lt �llamokba is: egy Mary Outerbridge nevû h�lgy mutatta be a Staten Island-i Baseball �s Krikett Klubban. Elõzm�nye volt, hogy a f�ma szerint a h�lgy Bermud�n katon�kat l�tott teniszezni, s hazat�rõben New Yorkban a v�mosok visszatartott�k, mert nem tudt�k mire v�lni a csomagj�ban levõ tenisz�tõket �s labd�kat. Igazi versenny� akkor v�lt, amikor a Wimbledon-i All England Croquet Club 1875-ben az egyik f�ves p�ly�j�t �tadta a teniszezõknek, k�t �vre r� pedig megrendezte a legelsõ teniszversenyt (az elsõ gyõztes neve Spencer Gore). A bajnoks�g hivatalos neve Lawn Tennis Championships at the All England Croquet and Lawn Tennis Club (F�vesp�ly�s Teniszbajnoks�g az All England Krokett-�s Teniszklubban) volt. N�gy �v m�lva, az 1979-es bajnoks�gon John Hartley tiszteletes megnyerte az elõd�ntõbeli m�rkõz�s�t, majd lovaskocsival hazament Yorkshire-ba, hogy megtartsa a vas�rnapi mis�t. Azt�n h�tfõn visszakocsizott Wimbledonba �s megnyerte a bajnoks�got. Meg azut�n egy �vre r� is hazavihette a tr�fe�t. ATP �s WTA, ITF, NTRP A Nõi Tenisz Sz�vets�g (WTA) �s a Professzion�lis Teniszezõk Sz�vets�ge - f�rfiak (ATP) rangsorolja a profi j�t�kosokat. Sz�m�t�g�pes rendszerben rendezik sorrendbe a j�t�kosokat, m�gpedig az egyes versenyeken el�rt pontsz�mok alapj�n. Ide tartozik a "n�gy nagy", azaz a Grand Slam bajnoks�g (Australian Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open), tov�bb� a nemzetk�zi torn�k. Ezen rangsor szerint emelik ki a j�t�kosokat is egy-egy bajnoks�gon, ami a k�vetkezõk�ppen mûk�dik: a versenyzõket k�t csoportba azaz �gra kell osztani, hogy az egym�ssal j�tszott kies�ses m�rkõz�sek (egyes fordul�k) nyom�n v�g�l �llva maradjon az az egy-egy teniszezõ, akik majd a d�ntõt v�vj�k Van ez mindaz�rt, hogy a legjobbak elker�lj�k az egym�ssal val� tal�lkoz�st m�g a legelsõ fordul�k valamelyik�ben. A Grand Slam versenyeket, ill. a f�rfi �s nõi csapatok nemzetk�zi bajnoks�g�t (Davis Kupa, Federation azaz Fed Kupa) a Nemzetk�zi Tenisz Sz�vets�g (ITF) szervezi. Az amerikai orsz�gos teniszezõ - besorol�si program (NTRP) meg�llap�tott k�l�nb�zõ, a j�t�kos k�pess�geitõl f�ggõ szinteket: kezdõ (2.5); gy�nge (3.0); nem t�l erõs (4.0); halad� (5.0) - a klubok legjobbjai; j� (6.0); legjobb (7.0) - vil�gsz�nvonal�. Az �llamokban mindenki, aki rendelkezik ilyen besorol�ssal, elindulhat bajnoks�gon. A TENISZ�TÕ Az elsõ l�p�s a sikeres teniszez�s fel� egy megfelelõ, "testreszabott" tenisz�tõ beszerz�se. A sportboltokban amellett,. hogy t�bb m�rka k�z�l v�laszthatunk, k�tfajta �tõ �ll rendelkez�s�nkre: h�rozott �s h�rozatlan. Az ut�bbi elõnye, hogy ig�nyeinknek megfelelõen v�s�rolhatjuk meg a beleh�zand� h�rt (amely k�sz�lhet kevlarb�l, m�s szintetikus anyagokb�l vagy nylonb�l, de vannak m�g b�lbõl - szarvasmarha -ill. juhbõr - k�sz�lt h�rok is), tov�bb� saj�t j�t�km�dunknak megfelelõ feszess�gûre h�roztatjuk be. A b�lh�rt (amelyet egy�bk�nt az �lvonalbeli j�t�kosok k�z�l sokan haszn�lnak, egyik legn�pszerûbb m�rka a Babolat), mivel term�szetes anyagb�l van, jobban k�ros�tj�k az idõj�r�sbeli t�nyezõk, emellett a benne kialakul� fesz�lts�g miatt gyakrabban el is szakad. A versenyzõk egy-egy m�rkõz�sen gyakran veszik elõ a h�rterpesztõt (mûanyagb�l k�sz�lt apr� elv�laszt�), amellyel a fõ-�s kereszth�rokat igazgatj�k, megakad�lyozva azok �sszecs�sz�s�t, valamint a h�rokban kialakul� fesz�lts�g miatti szakad�sokat. A h�roz�sn�l fontos, hogy "h�ny kil�ra" h�zatjuk meg az �tõt, amely befoly�solja a h�rok kem�nys�g�t vagy rugalmass�g�t. Amikor egy �tõt laz�ra h�roznak, az �t�s vesz�t erej�bõl: a labda r�szben vagy teljesen ir�ny�tatlanul v�g�dik le az �tõrõl. Ha a h�rok t�l feszesek, az �tõ f�l�tt megvan az ellenõrz�s, de a h�rok kem�nys�ge miatt az optim�lis �tõpont (ahonnan a labda a legerõsebben �s a legjobb ir�nyban t�vozik - �ltal�ban az �tõ k�zep�n van) beleolvad a fejbe �s nagyon neh�z technik�san j�tszani. Pl. John McEnroe 18 �s 23 kil� k�z�, Bj�rn Borg pedig 36 kil�ra h�zatta az �tõj�t. Az �tõk hossza �ltal�ban 68,5 - 73,6 cm k�z�tt mozog. A mai �tõk m�r sz�mos anyagb�l k�sz�lhetnek (az elõdnek tekinthetõ fa �tõk nyom�ban): �sszetett mûanyagb�l, �vegsz�lb�l, t�m�r�tett grafitb�l, kevlarb�l, keramikus anyagb�l, tit�niumb�l stb. A markolat �tm�rõje pedig 10 cm k�r�l mozog. A TENISZLABDA A teniszlabd�kat v�kuumcsomagolt dobozokban forgalmazz�k minõs�g�k �s tart�ss�guk biztos�t�sa c�lj�b�l. A labda a szab�lyok szerint feh�r vagy z�ld/s�rga lehet. Az �tm�rõje 6,35 �s 6,67 cm k�z�tt mozog. Ez a vari�ci�s lehetõs�g a labd�t k�v�lrõl bor�t� bolyhoknak k�sz�nhetõ. A tenisz hõskor�ban a labd�k csupasz gumib�l k�sz�ltek �s k�z�pen �resek voltak mindaddig, am�g John Heathcote feltal�l� nem tett r� k�t flanellcs�kot. Vannak nyom�s alatt levõ fajt�k is, amelyekben a g�mb belsej�ben a nyom�s nagyobb a k�lsõ levegõ nyom�s�n�l. Alapszab�lyk�nt 134,6-147,3 cm magasra kell f�lpattanniuk, ha 254 cm magasr�l a betonra ejtik õket. A TENISZP�LYA A p�lyabor�t�sok h�rom alapt�pus�t k�l�nb�ztethetj�k meg. Mivel a teniszp�ly�knak eredetileg a krokettp�ly�k adtak otthont, az elsõ elfogadott bor�t�s a fû lett. Nagyon gyors: a teniszlabda gyorsan f�lpattan, s meg is cs�szik. Vannak olyan j�t�kosok, akik erre a p�ly�ra esk�sznek fel, ez felel meg legjobban a j�t�kst�lusuknak - ne feledj�k el azt sem, hogy az egyik, ha nem a legnagyobb Grand Slam torna sz�nhely�n, Wimbledonban fûbor�t�s� p�ly�n k�zdenek egym�ssal a j�t�kosok. S az alapvonal ment�n levõ s�rga folt nem azt jelenti, hogy ott m�r kikopott, nincs fû, csup�n azt, hogy els�rgult a haszn�lat k�vetkezt�ben. S ha m�r Wimbledonn�l tartunk, itt kell megeml�ten�nk Tar�czy Bal�zs nev�t, aki p�rosban h�d�totta el a tr�fe�t �ppen ezen a f�ves p�ly�n. A salakp�lya sokkal lass�bb, ez�rt az itt j�tszott j�t�k st�lusa �s az ezen sikeres teniszezõk t�pusa is elt�r a t�bbi p�lyabor�t�sn�l megszokott�l. Ellenben a salakos p�lya tal�n a legn�pszerûbb s legelterjedtebb, annak ellen�re is, hogy nagyon nagy odafigyel�st ig�nyel a karbantart�sa. �lland� "megfigyel�s" alatt kell tartani, hiszen ha alig l�that� egyenletlens�g is keletkezik a p�ly�n, a labda "meg�l" vagy magasabbra pattan, s ez v�ratlan, nagy kellemetlens�get okoz a j�t�kosoknak. Viszont elõny�re v�lik m�g, hogy ez az a p�lyabor�t�s, amelyen a legjobban kimutathat� az "out" ill. az "in" labda, ha esetleg az ellenf�l k�telkedne a vonalb�r�k �t�let�ben. A p�rizsi Grand Slam torna kedvez a salakp�lya mestereinek. A harmadik t�pus� bor�t�s a kem�ny, ami t�bbfajta anyagb�l k�sz�lhet az aszfaltt�l kezdve a betonon �t a szõnyegen kereszt�l az �sszetett mûanyagokig. Fenntart�suk egyszerû, k�z�putat k�n�lnak a gyors fû �s a lass�bb salak k�z�tt. A gyorsas�got itt a bor�t�s �sszet�tel�nek m�dos�t�s�val befoly�solhatj�k. K�t Grand Slam torn�nak is kem�nybor�t�s� p�lya ad otthont: a janu�ri Australian Open-nek �s az utols�nak, a US Open-nek. Az ausztr�l j�t�kosok elõszeretettel r�szes�tik elõnyben a kem�ny bor�t�st, mint azt a legut�bbi (2001) Davis Kupa d�ntõje is bizony�totta: Hewitt�k ragaszkodtak a kem�ny bor�t�shoz, de a sal�t�st�lat ez�ttal nem siker�lt a vitrinbe helyezni�k, a Grosjean�k sz�ll�tott�k azt a tengeren t�lra, Franciaorsz�gba. A p�lya m�retei. Eleinte egy homok�r�hoz hasonl�tott, mert a h�l�n�l 152,4 cm-rel keskenyebb volt, mint az alapvonaln�l. Wingfield õrmester szab�lyainak �rtelm�ben a p�ly�nak 18,29 m�ter hossz�nak, a h�l�nak pedig 142,24 cm magasnak kell lennie. A tenisz szab�lyait elõsz�r a Wimbledon-i All England Club egys�ges�tette, s ezzel a p�lya m�ret�t is szabv�nyos�totta. A Wimbledon-i bizotts�g a t�glalap alak� p�lya hossz�t 23,77 m�terben, a sz�less�g�t az egyes j�t�k sz�m�ra 8,23 (a p�ros j�t�k oldalvonala +137, 16 cm-rel od�bb van) m�terben �llap�totta meg. A h�l� magass�ga is v�ltozott, a mai szab�lyok �rtelm�ben: 106,68 cm magas a sz�leken �s 91,44 cm magas k�z�pen. A p�ly�n a h�l� mindk�t oldal�n adogat�udvarok vannak, amelyek hossza 6,4 m�ter, sz�less�ge pedig 4,115 m�ter. GAME, SET, MATCH Amikor elkezdõdik egy m�rkõz�s, a vezetõb�r� jelenl�t�ben sorsolnak, hogy ki kezdje az adogat�st (=szerva), s ki melyik t�rfelet v�lasztja. Ez �ltal�ban "fej vagy �r�s" rendszerben mûk�dik, azaz a b�r� feldob egy p�nz�rm�t amely a f�ld�n landolva jelzi a sorsol�s v�geredm�ny�t. A "gyõztes" vagy az adogat�s �s az adogat�s fogad�sa k�z�tt v�laszt, vagy eld�nti, melyik t�rf�len j�tszik, de �tadhatja a v�laszt�s jog�t az ellenf�lnek is. Amennyiben a sorsol�s nyertese az adogat�s mellett d�nt (mint �ltal�ban - taktikai fog�s is: ha �n kezdem az adogat�st s ha meg is nyerem, a m�siknak kell ut�nam "kapaszkodnia"), �gy az ellenf�l v�laszthatja ki, melyik t�rf�len akarja azt fogadni. Az adogat�s a labdamentet elsõ �t�se �s mindig az alapvonal m�g�l kell v�grehajtani. Az m�r egy�ni st�lus dolga, hogy a j�t�kos mennyire �ll az alapvonal k�zep�n (a k�z�pjeltõl val� t�vols�g jobbra) vagy mennyire a jobb sz�le fel�: melyik az a sz�g, ahonnan a legjobban �s legerõsebben bele tudja p�rgetni a labd�t az ellenf�l fogad� udvar�ba (az adogat�nak bal oldalon). A labd�nak lepattan�s n�lk�l kell �trep�lnie a h�l�n s ott lepattan az ellenf�l jobboldali adogat�udvar�ba. Ha az elsõ szerva nem siker�l (hossz�, ill. sz�les lett vagy beleakadt a h�l�ba), m�g egy lehetõs�g �ll a j�t�kos r�sz�re. Az elsõ adogat�s szokott a legerõsebb lenni, a m�sodik m�r valamennyivel gyeng�bb, annak �rdek�ben, hogy ez�ttal ne hib�zza el, hiszen akkor pontot vesz�t a j�t�kos (de gondoljunk csak "bumm-bumm" Beckerre vagy Goran (Zeko) Ivanisevicre, akik a m�sodik adogat�sukat is szinte ugyanolyan intenzit�ssal �tik �t a h�l�n). Hiba az is, ha az a j�t�kos, aki szerv�l, "bel�p", azaz �tl�pi az alapvonalat (foot fault-ot azaz l�bhib�t ki�lt ekkor a b�r�) - ha ez az elsõ adogat�sn�l t�rt�nik, m�g meg lehet ism�telni a szerv�t, de ha a m�sodikn�l, akkor az ellenf�l kapja a pontot. Ha a labda csak a h�l� felsõ sz�l�t �rinti ("necc"), de �tmegy rajta �s bele is esik az fogad�udvarba, akkor az adogat� megism�telheti a szerv�t (first servis-t jelent a b�r�). Ugyanez mûk�dik akkor is, ha a m�sodik szerv�n�l fordul elõ, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy akkor a j�t�kvezetõ "second servis-t" = m�sodik szerv�t jelent a mikrofonj�ba. Ez�rt nem j�r pontvesztes�g, csak akkor, ha m�r m�sodszorra sem siker�lt beletal�lni a fogad�udvarba, vagy h�l�ba �tk�zik a labda vagy l�bhib�t k�vet el a j�t�kos. Ilyenkor az ellenf�l kapja a pontot. �s az is elõfordulhat, hogy az ellenf�l nem tudja fogni a szerv�t, ezt "�sz"-nak nevezz�k. A p�lya egyik sark�ban elhelyezett kijelzõ azt is mutatja, hogy mekkora az adogat�s sebess�ge: a fentebb eml�tett horv�t j�t�kos nem egy esetben 217 km/h �s ak�r�li sebess�gû adogat�ssal k�pr�ztatja el a n�zõk�z�ns�get. Ha megt�rt�nt az elsõ pont, az adogat� a k�vetkezõ pont�rt m�r az alapvonal k�z�pjel�tõl balra szerv�l, a fogad� is �ts�t�l a bal oldalra �s ott, a bal fogad�udvarban v�rja a szerv�t. Az nincs meghat�rozva, hogy pontosan hol kell fogadni az adogat�st, �ltal�ban az alapvonal k�zel�ben (jobb ill. bal sark�ban) vagy az alapvonalt�l t�volabb - mind att�l f�gg, milyen erõss�gû az ellenf�l szerv�ja ill. "hogyan esik jobban k�zre" a fogad�nak. A m�sodik pont ut�n �jra a jobb oldalr�l a jobb fogad�udvarba kell szerv�lni s �gy v�ltogatni a j�t�k (game) v�g�ig. A k�vetkezõ j�t�kban az ellenf�l szerv�l a fenti szab�lyoknak megfelelõen. Az adogat�sn�l minden esetben meg kell v�rni, hogy a labda lepattanjon, a t�bbi �t�s tekintet�ben a j�t�kon bel�l m�r nem (wolley = r�pte). A tenisz sz�ps�g�bõl vesz�t, ha csak szerva-r�pte-j�t�kb�l �ll a m�rkõz�s, ami egyfajta gyors hal�lt jelent: az adogat� szerv�l s r�gt�n felmegy a h�l�ra �s r�pt�vel (a labda lepattan�sa n�lk�l) �ti vissza a labd�t. Szab�ly tov�bb�, hogy minden p�ratlan, azaz az elsõ, harmadik �s �gy tov�bb j�t�k (game) ut�n a teniszezõ t�rfelet cser�lnek. A m�rkõz�sek egys�gekre bonthat�k: pont(point)-j�t�k(game)-j�tszma(set)-m�rkõz�s(match). A m�rkõz�sek a nõkn�l k�t nyert j�tszm�ig (a h�romb�l) tartanak, ugyanez �rv�nyes egyes f�rfi torn�kon is, azonban a nagyobb versenyeken a f�rfiak eset�ben a meccs h�rom nyert j�tszm�ig tart (ami gyakran azt eredm�nyezi, hogy le kell j�tszani mind az �t j�tszm�t). Az nyeri a j�tszm�t, aki elõsz�r nyer meg hat j�t�kot azzal, hogy az ellenf�lnek kettõvel kevesebb nyert j�t�ka van. P�ld�ul: �n kezdem az adogat�st �s megnyerem = 1-0; az ellenfelem is hozza a saj�tj�t = 1-1; s �gy tov�bb eg�szen 4-4-ig, amikor is megnyerem a saj�t adogat�somat (=5-4) �s elveszem az �v�t is (=6-4), �gy az elsõ j�tszm�t 6-4-re �n nyertem. K�nnyebb dolgom van akkor, ha az ellenfelem t�bb adogat�j�t�kot vesz�t, �gy az eredm�ny lehet 6-0; 6-1; 6-2; 6-3 is. Ha viszont fej-fej mellett haladunk s ellenfelem is megnyeri az �t�dik szerv�j�t (=5-5), akkor nekem hoznom kell a saj�tomat �s az õ k�vetkezõ adogat�s�t is el kell nyernem ahhoz, hogy eny�m legyen a szett (=7-5). De az is elõfordul, hogy 6-6-ra alakul a j�tszma �ll�sa. Ekkor k�t lehetõs�g van: addig j�tszunk, am�g nem lesz k�tpontos k�l�nbs�g (a nõkn�l a harmadik, a f�rfiakn�l az �t�dik azaz a d�ntõ szettekben most is ezt alkalmazz�k), de ez nagyon hossz�ra is elny�lhat. Ez�rt tal�lt�k ki (ITF) az �n. tie-break-et (r�vid�t�s): a 13. j�t�kban (ne feledj�k: 6-6 volt az �ll�s = 12 j�t�kot j�tszottunk eddig) �n, azaz az adogat� kezdek, egyet szerv�lok azt�n az ellenfelem adogat kettõt egym�s ut�n, majd �n kettõt �s �gy tov�bb kettes�vel. A hatodik pontn�l t�rfelet cser�l�nk (6-0, 5-1, 4-2, 3-3). Az nyeri a tie-break-et, aki elõbb el�ri a 7 nyert pontot, k�tpontos k�l�nbs�ggel (7-5). A r�vid�t�s pedig t�nyleg addig tart, am�g nincs k�tpontos k�l�nbs�g, �gy t�bb esetben elõfordul pl. a 10-12-es tie-break v�geredm�ny is. A kijelzõn a j�tszma v�geredm�nye 7-6-k�nt jelenik meg: Pl. Jennifer CAPRIATI 7 Venus WILLIAMS 6 Ha viszont Williams kisasszony nyeri a j�tszm�t a t�bla �gy n�z ki: Jennifer CAPRIATI 6 Venus WILLIAMS 7 V�ge az elsõ szettnek, de mielõtt belev�gn�nk a m�sodikba, n�zz�k meg a tenisz saj�tos pontoz�si m�dszer�t egy j�t�kon bel�l. 0 = love (semmi, nulla) - a kifejez�s a francia l'oeuf sz�b�l ered, amelynek egyszerre kacsatoj�s �s nulla a jelent�se. 15 = a j�t�k elsõ pontja 30 = a j�t�k m�sodik pontja 40 = a j�t�k harmadik pontja game (j�t�k) = az utols� pont megnyer�se ut�n. Pl. �n vagyok az adogat�, s hozom mindegyik adogat�somat: 0-0; 15-0; 30-0; 40-0; j�t�k. De ha hib�zom, vagy az ellenfelem brav�roskodik, fej-fej mellett is haladhatunk (0-0; 15-0; 15-15; 30-15; 30-30; 40-30; 40-40) s el�rhet�nk 40-40-ig. Ezt az �ll�st egyenlõnek nevezz�k (deuce). A k�vetkezõ nyert pont elõnyt jelent (advantage) �s az elõnyt �lvezõ j�t�kos megnyeri a k�vetkezõ pontot is, akkor �v� a j�t�k. Ha elvesz�ti, akkor �jra egyenlõ az �ll�s. N�zz�k meg ezt a p�ld�nkon: *Jennifer CAPRIATI: 15 15 30 30 40 40 A 40 40 40 A j�t�k Venus WILLIAMS: 0 15 15 30 30 40 40 40 A 40 40 * adogat� j�t�kos Capriati nyeri a j�t�kot (=game Capriati - �gy a b�r�). Capriati kisasszony teh�t megnyerte elsõ adogat�j�t�k�t (az elsõ szettben). A kijelzõn ez a k�vetkezõk�ppen n�z ki: Jennifer CAPRIATI 1 Venus WILLIAMS 0 Az eredm�ny ismertet�sekor mindig az adogat� pontjait mondjuk elõbb. Teh�t: ha Williams kisasszony elnyerte volna Capriati adogat�s�t, valahogyan �gy n�zne ki: *Jennifer CAPRIATI: 0 Venus WILLIAMS: 15 Kiejtve: semmi tizen�t. S �gy tov�bb. M�g valami: ha az ellenf�l elnyeri az adogat�sunkat, "break"-nek h�vjuk. Teh�t ha az �ll�s: *Jennifer CAPRIATI: 0 0 0 Venus WILLIAMS: 15 30 40 Williams kisasszonynak h�rom break labd�ja azaz lehetõs�ge van ahhoz, hogy elvegye ellenfele adogat�s�t. Ha Capriati kisasszony megembereli mag�t, akkor eljuthat a 40-40 �ll�sig, ahol azt�n elõnyh�z kell jutnia �s m�g az azut�ni pontot is meg kell nyernie, ha nem akarja elvesz�teni s ezzel nagy elõnyh�z juttatni Williams-t, hiszen a k�vetkezõ j�t�kban m�r Venus adogat, s ha meg is nyeri, Capriati lemarad s nagy erõfesz�t�s kell ahhoz, hogy visszakapaszkodj�k. A love game mûsz� pedig azt jelenti, hogy az adogat� pontvesztes�g n�lk�l hozta az adogat�s�t. P�ld�nkban: *Jennifer CAPRIATI: 15 30 40 j�t�k Venus WILLIAMS: 0 0 0 Ugyanakkor love game az is, ha az ellenf�l ugyan�gy nyeri el a mi adogat�sunkat: *Jennifer CAPRIATI: 0 0 0 Venus WILLIAMS: 15 30 40 j�t�k Ha az �ll�s Capriati jav�ra j�tszm�ban pl. 6-4, 6-3 �s j�t�kban 40-0-n�l tart, a k�pernyõn a k�vetkezõ ki�r�s jelenik meg: matchball ***, mert h�rom lehetõs�ge van Jennifernek, hogy megnyerje a meccset. Ha siker�l neki, akkor a b�r� v�gszava a k�vetkezõ: game-set-match Capriati. �s akkor j�n az �r�m, no meg a k�zfog�s, gratul�l�s egym�snak �s a vezetõb�r�nak egyar�nt. FOREHAND, BACKHAND �s a t�bbiek - avagy n�h�ny sz�ban az alap�t�sekrõl Most, hogy m�r eg�szen szakszerûen tudjuk k�vetni a t�v�k�zvet�t�st, ismerkedj�nk meg egy-egy alap�t�ssel. Term�szetesen csak eml�t�s szintj�n, hiszen ahogyan a puding pr�b�ja az ev�s, a teniszt is csak a p�ly�n, megfelelõ tenisztr�ner seg�ts�g�vel, kem�ny edz�ssel lehet elsaj�t�tani. Az elsõ teniszleck�k az �tõfog�sra, az �t�sfogad�sra �s az �t�s�vre �sszpontos�tanak. Az �tõfog�s (ahogyan az �tõt fogjuk) tekintet�ben h�rom kifejez�ssel tal�lkozik a tanul�: keleti fog�s, nyugati fog�s �s a kontinent�lis fog�s. A nevek a k�znek az �tõn val� elhelyezked�s�re utalnak. Az elsõ �t�s neve az adogat�s avagy szerva, melyet az alapvonal m�g�l kell v�grehajtani. De errõl m�r volt sz�. A szerv�t viszont fogadni is kell, amit retourn-nek h�vunk (vissza�t�s). Vannak megr�gz�tt alapvonal - j�t�kosok (gondoljunk csak Steffi Grafra, aki szinte alig "mer�szkedett" el az alapvonalt�l, tenyeresekkel �s fon�kokkal nyerte sorra a m�rkõz�seket). Ha m�r a tenyereseket eml�tett�k (forehand), a forehand-eket jobboldalr�l (jobbkezesekn�l) �tj�k (a balkezesek eset�ben ez bal oldal) s h�rom f�zisukat k�l�nb�ztethetj�k meg: als� (amikor a labd�t egy kicsit megemelj�k), k�z�psõ (amikor egyenesen a h�l� magass�g�ban ir�ny�tjuk az �tõt) �s felsõ (amikor a magasabbra pattant labd�t egy kicsit "leh�zzuk"). A fon�kot (backhand = "visszak�z") bal oldalr�l �tj�k, a test�nk elõtt keresztben. Szint�n h�rom f�zisa van, csak nem jobb, hanem bal oldalr�l. balkezeseknek jobb oldal. �ltal�ban a tenyeresek erõsebbek, mint a fon�kok (l�thatjuk ezt azon, hogy sok j�t�kos tenyeres �t�sre helyezkedik, ha õ kapja a labd�t, ellenben ellenfel�nek fon�kra adja, hogy mielõbb hib�z�sra k�nyszer�tse, sõt sok esetben az adogat�st is "tenyeresre v�rjuk"), de gyakran l�thatjuk azt is, hogy k�t k�zzel fogj�k meg a j�t�kosok az �tõt egy-egy fon�k alkalm�val. Ezt k�tkezes fon�knak h�vjuk: ilyenkor nagyobb erõt vihet�nk az �t�sbe. Az adogat�shoz hasonl� �t�s (amelyet a p�ly�n bel�l hajtunk v�gre) az �gynevezett lecsap�s (smash): ezt akkor haszn�ljuk ki, amikor t�l magas labd�t kapunk s lecsapjuk az ellenf�l t�rfel�re (lehetõleg �gy, hogy k�ptelen legyen a visszaad�s�ra). Az is elõfordul, hogy �temelj�k a labd�t ellenfel�nk f�l�tt: amikor az ellenf�l berohan a h�l�ra (r�pt�zni), s mi szeretn�nk t�lj�rni az esz�n, egyszerûen csak magasra �velj�k �s �temelj�k a feje felett a labd�t (term�szetesen �gy, hogy m�g a p�ly�n pottyanjon le), ha siker�l, akkor visszak�nyszer�thetj�k az alapvonal t�j�k�ra, ha nem, akkor ellenfel�nk egy eleg�ns smash-el megnyerheti a pontot. Az im�nt eml�tett r�pte (wolley) onnan is kaphatta a nev�t, hogy r�pk�d�nk a h�l� elõtt jobb �s bal oldalra, hogy eltal�ljuk a labd�t: vagyis, felszaladunk a h�l�hoz s nem v�rjuk meg, am�g a labda lepattan, hanem levegõbõl �tj�k vissza (tenyeressel vagy fon�kkal). A szab�lyok �rtelm�ben ezt az �t�st a jobb �s bal adogat�udvaron bel�lrõl lehet v�ghezvinni (nem ig�nyel nagy erõfesz�t�st, csak a labda el� tartjuk az erõsen markolt �tõt). A r�pte egyik, ha nem a legnagyobb mestere m�ig is a sv�d Stefan Edberg. Az el�t�s a h�l�hoz beszalad� vagy m�r ott tart�zkod� ellenf�l mellett el�t�tt labda. A kereszt�t�s a p�ly�n �tellenben meg�t�tt labda. Az egyenes �t�s az ugyanazon oldalvonal mellett visszaadott labda - gyakran meglepi az ellenfelet, ha keresztben v�rja a labd�t. Az ejt�s sor�n a labd�t gyeng�n �tj�k meg (k�zben meg is nyess�k egy kicsit), hogy k�zvetlen�l a h�l� m�g�tt essen le - gyakran �gy siker�l, hogy k�zben �rinti a h�l� felsõ sz�l�t �s egyszerûen csak "lecsorog" az ellenf�l t�rfel�re (ha nem siker�l, akkor a mi oldalunkra esik vissza). Ilyenkor a j�lnevelts�g azt dikt�lja, hogy kez�nk, vagy az �tõnk felemel�s�vel bocs�natot k�rj�nk ellenfel�nktõl (sorry haver, de �gy siker�lt, eny�m a pont). A r�vid�t�s egy �jabb meglepet�st eredm�nyezõ �t�s, amely hosszabb, mint az ejt�s, s a labda lehetõleg a h�l�n�l levõ ellenf�l l�b�n�l landol, megnehez�tve ezzel az esetleges agressz�v vissza�t�st. A nyes�s �s p�rget�s k�tfajta p�rg�sfajta: a nyes�s eset�ben elnyes�nk a labda alatt, amely �gy az ellenf�l t�rfel�n alig pattan fel, a p�rget�s eset�n pedig a tenisz�tõ f�lfel� �velõ utat j�r be a labd�val val� tal�lkoz�skor, amely �gy magasra pattan az ellenf�l t�rfel�n. Mindkettõ eset�ben (annak ellen�re, hogy ezzel is j�csk�n meglephetj�k az ellenfelet) a labda �ppen ellenkezõ ir�nyban pattan fel, mint amerre az ellenfel�nk v�rta. A k�zbe�t�s csak p�ros j�t�kban fordul elõ, amikor az elõl levõ j�t�kos �tl�pi a k�z�pvonalat �s meg�ti az eredetileg a h�ts� p�lyaf�len j�tsz�nak sz�nt labd�t (egy�bk�nt �ltal�ban az a szab�ly, hogy az a j�t�kos �ti meg a labd�t, amelyiknek tenyeresre esik), amivel kibillentheti egyens�ly�b�l az ellenfelet. A fentiek ismeret�ben term�szetesen m�g nincs tetõfok�n a tenisztud�sunk, de az elsõ l�p�st m�r megtett�k afel�.