A Ferrari t�rt�nete

Az 1929-ben alap�tott c�get amat�r versenyz�k szponzor�l�s�ra hozta l�tre Enzo Ferrari Moden�ban. Sok sikeres versenyz�t k�sz�tettek fel �s versenyeztettek Alfa Romeokban, eg�szen 1938-ig. Ekkor Enzo Ferrarit az Alfa Romeo saj�t versenyr�szlege �l�re nevezte ki. 1940-ben, amikor Enzo Ferrari felismerte, hogy szeretett csapat�t, a Scuderi�t az Alfa Romeo be akarja olvasztani, kil�pett az Alf�t�l, �s visszat�rt a csapathoz. Mivel j� ideig t�vol kellett maradnia a versenyekt�l, rep�l�g�palkatr�szeket �s egy�b g�p�szeti term�keket gy�rtottak. A versenyeket a II.vil�gh�bor� is lehetetlenn� tette. A gy�r 1943-ban Maranell�ba k�lt�z�tt, de 1944-ben lebomb�zt�k, �s csak 1946-ra hozt�k helyre.

A Ferrarikat jellemz�en kis henger�rtartalm� V8 �s V12-es motorokkal szerelt�k, legink�bb k�z�pmotoros elrendez�sben. Az 1980-as �vek k�zep�ig a Ferrarik jellemz�en el�g megb�zhatatlanok voltak, gyakran szorultak szerv�zre. Ezt a rajong�k a Ferrari speci�lis "karakterjegy�nek" tartott�k.

A Ferrari jelenleg a Fiat csoporthoz tartozik a Maseratival, az Alfa Rome�val �s a Lanci�val egy�tt.

A Ferrari embl�m�ja

A Ferrari c�mer�llata a "Cavallino Rampante", azaz az "ugr� lovacska". A Ferrari c�mere egy pajzs alak� s�rga mez�ben fekete ugr� lovat �br�zol, �ltal�ban egy „S” �s egy „F” bet� t�rsas�g�ban, amely a „Scuderia Ferrari” (azaz Ferrari ist�ll�) n�v r�vid�t�se. A c�mer tetej�n azolasz z�szl� sz�nei – z�ld, feh�r, piros – l�that�ak.

A c�mer eredete

1923. j�nius 17-�n Enzo Ferrari megnyert egy Grand Prix versenyt Ravenn�ban, s a futam ut�n tal�lkozott Paolina gr�fn�vel, Francesco Baracca gr�f �desanyj�val. Baracca els� vil�gh�bor�s olasz h�s volt, aki a l�gier�n�l szolg�lt �s mindig egy fekete �gaskod� lovat festetett a rep�l�g�pe oldal�ra. A gr�fn� megk�rte Enzo Ferrarit, hogy fesse a lovat az aut�ira, mert „szerencs�t hoz”. Ferrari n�mileg m�dos�tott az embl�m�n: a fekete lovat s�rga c�merbe helyezte, mivel a s�rga volt sz�l�v�rosa, Modena sz�ne.

Nem teljesen tiszt�zott, hogy mi�rt �ppen ez a fekete ugr� l� volt, amit Baracca a rep�l�g�p�re festetett. Egy elm�let szerint egyszer�en az�rt, mert nemesi csal�dja sok lovat tartott Lugo de Romagna-i birtok�n, egy m�sik – sokak szerint val�sz�n�bb – v�ltozat, hogy egy n�met pil�ta rep�l�g�p�r�l m�solta az �tletet. Ezt al�t�masztja az a t�ny is, hogy a Ferrari �gaskod� csik�ja rendk�v�li m�don hasonl�t a Stuttgart n�met v�ros c�mer�ben l�that� �gaskod� l�ra.

�rdekes, hogy Stuttgart neve az „ist�ll�” sz�b�l ered, mint ahogy a Scuderia Ferrari nev�ben a „Scuderia” is ist�ll�t jelent. Stuttgart egy�bk�nt az otthona a Mercedes-Benznek �s a Porsch�nak – ut�bbinak emiatt szint�n egy l� l�that� a c�mer�ben. M�s c�gek is haszn�lnak hasonl� embl�m�t – �gy p�ld�ul az osztr�k �zemanyag-t�lt� h�l�zat, az Avanti jelk�pe is egy ugr� l�.

Versenyek

Schumacher a 2005-�s Forma-1 versenyaut�val

A Ferrari alap�t�j�nak, Enzo Ferrarinak szenved�lye volt az aut�versenyz�s �s a gy�r t�rt�nete az�ta is szorosan �sszefon�dik a Forma-1-el. A Ferrari a vil�g legsikeresebb �s legnagyobb trad�ci�kkal rendelkez� Forma-1-es csapata �s az egyetlen jelenleg is l�tez� versenyist�ll�, amely m�r az els� Forma-1-es futamon is elindult, 1950. m�jus 21-�n, a Monac�i Nagyd�jon.

A Ferrari Forma-1-es csapata 1951. j�lius 14-�n szerezte els� futamgy�zelm�t az argent�n Jos� Froilan  Gonzalezzel a vol�nn�l.  �sszesen tizenn�gy alkalommal nyert�k meg a konstrukt�ri vil�gbajnoki c�met (1961, 1964, 1975, 1976, 1977, 1979, 1982, 1983, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004) �s tizenn�gy alkalommal az egy�ni vil�gbajnoki c�met. A csapat sz�neiben egy�ni vil�gbajnoks�got nyert versenyz�k: Alberto Ascari (1952, 1953), Juan Manuel Fangio(1956), Mike Hawthorn (1958), Phil Hill (1961), John Surtees(1964), Niki Lauda (1975, 1977), Jody Scheckter (1979), Michael Schumacher(2000, 2001, 2002, 2003, 2004).

Alap�tva: 1929
Els� futam:  1950 (Monaco)
Konstrukt�ri vb-gy�zelmek:   14 (1961, 1964, 1975, 1976, 1977, 1979, 1982, 1983, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004)
Versenyz�i vb-gy�zelmek:   14 (1952 - Ascari, 1953 - Ascari, 1956 - Fangio, 1958 - Hawthorn, 1961 - P. Hill, 1964 - Surtees, 1975 - Lauda, 1977 - Lauda, 1979 - Scheckter, 2000 - Schumacher, 2001 - Schumacher, 2002 - Schumacher, 2003 - Schumacher, 2004 - Schumacher)

A csapat
Eln�k: Luca Cordero di Montezemolo
Aleln�k: Piero-Lardi Ferrari
Csapatf�n�k: Jean Todt
Technikai igazgat�: Ross Brawn
F�konstrukt�r: Aldo Costa
Aerodinamikai felel�s:Aldo Costa
Csapatmenedzser: Stefano Domenicali
2006-os Pil�t�k: Michael Schumacher
& Felipe Massa

2007-es pil�t�k: Kimi Raik�nnen & Felipe Massa
Tesztpil�t�k: Luca Badoer & Marc Gen�
Becs�lt k�lts�gvet�s :  300 milli� eur�
Alkalmazottak sz�ma :  800 f�
2006-os modell :  248 F1
Motor : Ferrari
Gumi :   Bridgestone