A foci t�rt�nete

B�rmilyen hihetetlen, a 2002 vil�gbajnoks�ggal nem t�rt�nt m�s, csak a labdar�g�s visszak�lt�z�tt sz�lõf�ldj�re, �zsi�ba. Mai ismereteink szerint a vil�g legn�pszerûbb sportja ugyanis K�n�ban sz�letett, k�zel k�tezer �vvel ezelõtt. A hossz� t�rt�nete sor�n akadtak meglehetõsen extr�m vari�ci�k is. Az elsõ feljegyz�sek e fontos �gyben az idõsz�m�t�sunk ut�ni 200 k�r�l keletkeztek. Ekkor a k�naiakn�l egy olyan j�t�k h�d�tott, amelynek a l�nyege egy szõrrel �s tollal kit�m�tt bõrlabd�val val� cselez�s volt. A labd�t egy 30-40 centim�ter sz�les, h�l�val ell�tott c�lba kellett juttatni. A k�z haszn�lata nem volt megengedett, csak a l�b, fej, h�t �s v�ll. Felt�telez�sek szerint az �kori K�na focist�i technikailag nagyon k�pzetteknek kellett lenni�k. A pontoss�g – no meg a lok�lpatriotizmus - kedv��rt jegyezz�k meg, hogy Eur�pa m�r a kezdetekben is nagyon ott volt e t�ren, hiszen mind a g�r�g�k, mind a r�maik j�tszottak olyan sportokat, amelynek a l�nyege a labdaterel�s, a passzol�s �s a g�lszerz�s volt. A modern �rtelemben vett labdar�g�s b�lcsõje Anglia volt, valamikor a 14. sz�zadban. Az elsõ labda a legenda szerint egy d�n bandita feje volt, de a j�t�k k�pe m�sban is elt�rt kiss� a mai meccsektõl. A parasztok �s iparosok �ltal ûz�tt sport nemcsak m�lyen len�zett volt az arisztokrat�k �ltal, de olykor m�g a betilt�sa is felvetõd�tt. Nem v�letlen�l. Az eg�sz napos m�rkõz�sek ugyanis j�r�szt nem voltak m�sok, mint kem�ny t�megvereked�sek. Falvak, v�rosr�szek j�tszottak egym�ssal, olykor 500-1000 k�r�li r�szvevõkkel, a "kapuk" olykor 5 kilom�teres t�vols�gra voltak egym�st�l. A t�r�tt ablakok �s l�bak mellett nem volt ritka a hal�los �ldozatokat k�vetelõ �sszecsap�s sem. A nemess�g az�rt is haragudott ezen elharap�dz� szabadidõs tev�kenys�gre, mert a f�rfiakat nemcsak munk�jukt�l vonta el, de vall�suk gyakorl�s�t�l �s katonai tov�bbk�pz�s�ktõl is. De a j�t�kõr�let feltart�ztathatatlan volt. Olyannyira, hogy elker�lhetetlenn� v�lt bizonyos szab�lyok fel�ll�t�sa. 1801-tõl m�r hivatalosan is ugyanannyi j�t�kosnak kellett lennie mindk�t csapatban – �ltal�ban 15-20-, nagyj�b�l a mai m�retûre limit�lt�k a j�t�kteret, s a kapuk kezdtek hasonl�tani a maiakhoz. Az 1870-es �vekben alakult ki a 11 j�t�kosos csapatforma. Kezdetben a 9 csat�r 2 v�dõ fel�ll�s volt a divat, s a kapus fogalma m�g egy j� �vtizedig ismeretlen volt. K�zben fontos egy�b vonatkoz�s� esem�nyek t�rt�nnek. 1857-ben Sheffieldben megalakul az elsõ labdar�g� klub, amelyet sz�mos m�s k�vet. 1863. okt�ber 26. val�sz�nûleg a legfontosabb d�tum a futball t�rt�net�ben. Ekkor alakul meg az angol labdar�g� sz�vets�g, amelyet k�sõbb 140 k�vet a vil�g minden t�j�n, v�gk�pp nemzetk�ziv� t�ve a sportot. (Itt jegyezz�k meg, a labdar�g�s angol neve, a soccer a sz�vets�g-centrikuss�gb�l j�tt. A sz�vets�g angol r�vid�t�se: assoc.) A sport�g vezetõ test�let�t, a Nemzetk�zi Labdar�g� Sz�vets�get (FIFA) 1904-ben alap�tott�k, azzal a c�llal, hogy �sszehangolj�k a nemzeti sz�vets�gek tev�kenys�g�t. A szervezet munk�j�nak eredm�nyek�nt rendezik meg az elsõ labdar�g� vil�gbajnoks�got 1930-ban. Gyakorlatilag ennek az esem�nynek a k�vetkezm�nyek�nt v�lt a labdar�g�s vil�gunk legn�pszerûbb j�t�k�v�.