Pusk�s Ferenc (jobbra) az 1954-es vb-d�nt�ben – FOT�GAL�RI�NKHOZ KATTINTSON A K�PRE!

1993-ban Jenei Imre lemond�sa ut�n k�rt�k fel a kapit�nyi posztra, amit n�gy m�rk�z�sre el is v�llalt. � sem tudott csod�t tenni a vb-selejtez�k�n gyeng�n szerepl� nemzeti tizeneggyel, �m az �rorsz�g elleni 4-2-es gy�zelem m�ig eml�kezetes.

A legend�s labdar�g� az elm�lt �vekben s�lyos Alzheimer-k�r-szer� betegs�gt�l szenvedett, k�zszerepl�st m�r nem is tudott v�llalni. Az elm�lt id�szakban t�bbsz�r is az intenz�v oszt�lyon kezelt�k a K�tv�lgyi k�rh�zban.

A legend�s Aranycsapat, a londoni 6:3-on kezd�k�nt szerepl� tov�bbi j�t�kosok:

Grosics Gyula (1926. febru�r 4., Dorog)
Buz�nszky Jen� (1925. m�jus 4., �jdomb�v�r)
L�r�nt Gyula (1923. febru�r 6., K�szeg - 1981. m�jus 31., Szaloniki)
Lantos Mih�ly (1928. szeptember 29., Budapest - 1989. december 31., Budapest)
Bozsik J�zsef (1925. november 28., Kispest - 1978. m�jus 31., Budapest)
Zakari�s J�zsef (1924. m�rcius 25., Budapest - 1971. november 22., Budapest)
Pusk�s Ferenc (1927. 04. 01., Kispest – 2006. november 17., Budapest)
Budai II L�szl� (1928. j�lius 19., Budapest - 1983. j�lius 2., Budapest)
Kocsis S�ndor (1929. szeptember 21., Budapest - 1979. j�lius 22., Barcelona)
Hidegkuti N�ndor (1922. m�rcius 3., Budapest - 2002. febru�r 14., Budapest)
Czibor Zolt�n (1929. augusztus 23., Kaposv�r - 1997. szeptember 1., Gy�r)

A B�NAT SZAVAI

BUZ�NSZKY JEN�:

"�ri�si trag�dia ez az orsz�gnak �s nek�nk bar�toknak k�l�n�sen. A s�r�s k�rny�kez. Tegnapel�tt besz�ltem az orvosokkal, azt mondt�k, �csi addig tartja mag�t, am�g a sz�ve b�rja. Az orsz�g legnagyobb sportol�ja ment el."

GROSICS GYULA:

"�veken kereszt�l egy�tt j�tszottam vele a Honv�dban �s a v�logatottban, �gy mondhatom, hogy egy j� bar�tom t�vozott. Nagyon neh�z megbar�tkozni azzal a t�nnyel, hogy nincs t�bb�. Nagyon egy�tt �rzek a csal�dj�val, a feles�g�vel, l�ny�val �s unok�ival"

S�NDOR K�ROLY (Csikar):

"A legnagyobb egy�nis�get vesz�tett�k el ma. Se el�tte, se ut�na nem volt hozz� hasonl� �s azt hiszem, sok�ig nem is lesz. Hat-h�t �ve Szepesi Gyuri k�rd�s�re, hogy ki a legismertebb magyar ember, csak annyit feleltem, egy labdar�g�. Egy labdar�g�, akinek nem kell kimondani a nev�t, mert nincs olyan ember, aki ne ismern�. Neh�z besz�lni r�la, �t ismerni kellett. Tud�s�r�l mindent elmond, hogy olyan ball�bas j�t�kos volt, akinek valahogy mindig a bal l�b�ra �rkezett a labda. V�gigutaztam vele a vil�got �s b�rhova is ment�nk, mindenhol skand�lt�k a nev�t, a reptereken pedig rendszeresen fot�sok hada v�rta. Nagyon fog hi�nyozni."

SZEPESI GY�RGY:

"H�rnev�t nemcsak a futballnak k�sz�nhette, hiszen emberileg is a legnagyobbak k�z� tartozott. B�szke vagyok arra, hogy 16 �ves kora �ta ismerhettem, s�t, r�di�riporterk�nt az els� v�logatott g�lomat is � r�gta 1945. augusztus 20-�n." OTTMAR WALTER (vil�gbajnok, 1954): "Nagyon szomor� vagyok, hiszen hossz� �vek �ta j� bar�ts�gs�gban voltam Pusk�ssal. Legut�bb n�h�ny �ve voltunk Budapesten, akkor Pusk�s – aki egy kedves, vid�m ember volt – az eg�sz t�rsas�got elsz�rakoztatta, megnevettette. Igazi m�kamester volt mindig. K�s�bb sem v�ltozott meg, amikor k�s�bb a vil�g legnagyobb szt�rjai k�z� emelkedett. Amikor vil�gbajnokok lett�nk, a s�rtetts�g minden jele n�lk�l azt mondta, hogy azon a napon a jobbik csapat gy�z�tt. Ez is bizony�tja, milyen tisztess�ges ember volt, �s ez a legutols� tal�lkoz�sunkig �jra �s �jra megmutatkozott. Val�sz�n�tlen�l j� viszonyban voltunk. Ha a DFB a tisztelet�re k�ld�tts�get meneszt Budapestre, a feles�gem �s �n is ott akarunk lenni."   HORST ECKEL (vil�gbajnok, 1954): "Pusk�s hal�la elszomor�t, �s elgondolkodtat. Az �tvenn�gyes vil�gbajnoki d�nt� r�sztvev�i k�z�l m�r csak �ten vagyunk �letben: Ottmar Walter, Hans Sch�fer, Grosics, Buz�nszky �s �n. Az a ritk�n tapasztalhat� �rz�s t�madt r�m, ami akkor j�n, amikor egyik�nk a m�sik ut�n t�vozik ebb�l vil�gb�l. Pusk�s �s j�magam �veken kereszt�l j� kollegi�lis kapcsolatban voltunk, t�bbsz�r is tal�lkoztunk, �s sz�p �nneps�geken vett�nk r�szt egy�tt. A k�s�bbi �vekben is kedves, vid�m ember volt, de kor�bban m�g a mag�n�let�ben is ugyanolyan kem�ny volt a csapatt�rsaival, mint amilyen a p�ly�n. Term�szetesen ott leszek abban a deleg�ci�ban, amelyet rem�nyeink szerint a DFB k�ld Budapestre."   THEO ZWANZIGER (a N�met Labdar�g�-sz�vets�g eln�ke): "A vil�g legjobb bal l�ba halott, de az eml�kezet�nkben csak a nagyszer� eml�kek maradnak majd meg. Az 50-es �vek magyar Aranycsapat�nak zseni�lis kapit�nya a vil�g labdar�g�s�nak egyik legnagyobb alakja volt. Term�szetes, hogy az eml�ke szorosan �sszekapcsol�dik az 1954-es vil�gbajnoki d�nt�vel benn�nk. Az akkori ellenfelek k�s�bb szinte bar�tokk� v�ltak, �s k�s�bb mindk�t orsz�g feln�vekv� nemzed�k�nek egy nagyszer� futball-bajt�rsiass�g k�p�t mutatt�k meg."                                     Alfredo di Stefan�:

"Otthon voltam, amikor reggel h�t �rakor felh�vtak, �s k�z�lt�k a szomor� h�rt – id�zte a Reuters h�r�gyn�ks�g Alfredo di Stefan�t. – Egy bar�tot �s egy kiv�l� j�t�kost vesz�tettem el, mert � ilyen ember �s ilyen futballista volt."

"Pusk�s minden id�k egyik legnagyobb labdar�g�ja, de az �let, bar�tom, akkor �r v�get, amikor a legkev�sb� sz�m�tasz r�" – tette hozz� a kir�lyi g�rda tiszteletbeli eln�ke, aki hat bajnoki c�met szerzeett �s megh�d�totta Eur�p�t Pusk�ssal. �k ketten 1958-t�l 1967-ig voltak csapat�rsak, ugyanakkor vonultak vissza az akt�v j�t�kt�l.

Az 1960-as BEK-d�nt�ben – amelyet sokan a klubfutball legnagyobb m�rk�z�s�nek tartanak – Pusk�s n�gy, Di Stefano h�rom g�lt szerzett az Eintracht Frankfurt ellen (7-3).

"K�t �ve l�ttam �t utolj�ra, amikor n�h�ny egykori j�t�kost�rssal megl�togattuk Budapesten, �s r�szt vett�nk azokon az �nneps�geken, amelyeket a tisztelet�re rendeztek" – tette hozz� az argentin sz�let�s� Don Alfredo, aki 1956 �s 1960 k�z�tt sorozatban �tsz�r nyerte meg a BEK-et, 1957-ben �s 1959-ben pedig aranylabd�s volt.

A Real Madrid akkori csapat�nak m�sik kiv�l�s�ga, Raymond Kopa �gy eml�kezett:

"� volt a b�lv�nyom! A vil�g egyik valaha volt legjobb futballist�ja. Ha a kaput�l 35 m�teren bel�l a labd�val tal�lkozott, retteghettek a kapusok.

"A helysz�nen l�ttam, ahogy a magyar v�logatottal 6-3-ra nyert a Wembley Stadionban az angolok ellen. Eml�kszem arra is, amikor meg�rkezett Madridba, a spanyol sajt� ink�bb a pocakj�r�l �rt, �s sokak szerint hiba volt �t leigazolni."

"Azt�n gyorsan form�ba lend�lt, �s mindenki csak �multa a j�t�k�t. A tehets�g nem v�sz el. Az ut�bbi �vekben sajnos lehetett arra sz�m�tani, hogy elmegy t�l�nk, mert rendszeresen kaptam inform�ci�kat az �llapot�r�l. Szomor� vagyok, hogy t�vozott k�z�l�nk."

                       Ramon Calderon, a Real eln�ke

A madridi szurkol�k egyik legszomor�bb napja a mai, �s kijelenthetem, hogy mi�ta �n vagyok a klub eln�ke, nem volt enn�l f�jdalmasabb nap az �letemben. Rengeteg bar�tja volt, mindenki szerette, �s nemcsak mint futballist�t, hanem mint embert is. Nagy szeretettel eml�kszem vissza a g�ljaira, amib�l nem kev�s volt, l�v�n n�gyszer is spanyol g�lkir�ly lett. A koromb�li madridi szurkol�k k�l�n�sen nagy vesztes�g egyik gyerekkori h�s�nk elveszt�se. Szeretn�m �szinte r�szv�tem kifejezni az eg�sz csal�dnak, �s Ferenc bar�tainak ezekben a f�jdalmas �r�kban

                              D�t�ri Lajos

"Neh�z ilyenkor b�rmit mondani, mert p�tolhatatlan vesztes�g �rte a labdar�g�sunkat. Boh�m ember volt, gyakran ugrattam azzal, hogy a k�t legnagyobb 10-es vagyunk, amit persze soha nem hagyott sz� n�lk�l, t�bbsz�r ilyenkor egy bar�ti taslival jutalmazott. 1998-ban egy�tt n�zt�nk meg egy spanyol meccset a vil�gbajnoks�gon, de �l�nken �l az eml�keimben, amikor a 75. sz�let�snapj�n kihoztuk a Bozsik-stadionba �s a csapat, amelynek akkor �n voltam a vezet�edz�je, 1-0-ra nyert a Zalaegerszeg ellen"

                              Bobek �s Mitic

A legnagyobb jugoszl�v ellenfelek is �ri�si �h�tattal besz�lnek a Pusk�sr�l. "Egy labdar�g�ra sem lehet azt mondani, hogy � a legjobb, de Pusk�s a legnagyobbak egyike volt. Valah�nyszor tal�lkoztunk a p�ly�n, a legjobbakat k�v�ntuk egym�snak. Fantasztikus j�t�kos volt, igazi vez�r" - mondta a 83 �ves Stjepan Bobek, aki az 1952-es helsinki olimpia d�nt�j�ben is tal�lkozott a legend�s magyarral. "Igazi g�ll�v� volt. Az � technik�j�t �ssze sem lehet hasonl�tani a jelen j�t�kosainak technik�j�hoz. Egyszer�en �lm�ny volt n�zni, ahogy mozog a p�ly�n" - nyilatkozta Rajko Mitic, aki a csapatkapit�nya volt az �tkarik�s j�t�kok fin�l�j�ban a magyarokt�l veres�get szenved� jugoszl�v g�rd�nak.